A jelenlegi piaci környezet egyértelműen azt mutatja, hogy a készpénzes megtakarítás tévút: az infláció emelkedése miatt csak Magyarországon csaknem 1000 milliárd forint tűnhet el. A K&H alapok kezelőjének szakértői ezért olyan megoldáskereső stratégiákat javasolnak, melyek segítségével kivédhető a pénzromlás.
Az utóbbi hónapokban a befektetési piacok különösen kiszámíthatatlanná váltak. Az okok között szerepel a koronavírus-járvány még mindig érzékelhető negatív hatása, az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, az ellátási problémákkal küzdő gazdaságok, a magas nyersanyag- és energiaárak és az ezek összefüggésében, nemzetközi és magyar szinten is meredeken emelkedő infláció. Ráadásul olyan történt, amire jó, ha 100 évente van példa: az idei év első felében a megtakarítások szempontjából kulcsfontosságú részvény- és kötvénypiacok egyszerre szerepeltek rosszul, méghozzá szinte példátlan mértékben. Mindezek kézenfekvő módon fókuszba helyezik azt is, hogyan lehet megvédeni a megtakarításokat, azaz miként lehet elérni, hogy megtartsák az értéküket. A K&H alapok kezelőjének megoldáskereső stratégiái ehhez nyújtanak segítséget.
AMIKOR SZÁZMILLIÁRDOKAT NYEL EL AZ INFLÁCIÓ
A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben a készpénz, mint megtakarítási forma a leginkább kitett az értékvesztésnek. A magyar jegybank adatai alapján a háztartások pénzügyi vagyonán belül a készpénzállomány a 7000 milliárd forintot közelíti. Ha mindezt összevetjük az idei évre várható, átlagosan 14% körüli inflációval, akkor ennek a hatalmas készpénzállománynak majd 1000 milliárd forinttal romolhat a vásárlóértéke.
„A legfontosabb szabály, hogy nem szabad kapkodni, és a rövid távú piaci mozgásokra hirtelen reagálni. Sokan a múltbeli hozamokra figyelnek, ám célravezetőbb a jövőbe nézni és hozampotenciálra vadászni. Ehhez pedig hosszú távon kell gondolkodni” – emelte ki Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.
A hosszú távú gondolkodás mellett a diverzifikációt sem szabad elfelejteni, akár kötvény-részvény oldalon, akár a devizabefektetések terén, mert ezzel nagymértékben csökkenthetők a kockázatok.
MIRE KELL MÉG FIGYELNI?
A K&H stratégája szerint a befektetési lehetőségek tekintetében ma már nem csak a különböző szektorok alapján célszerű válogatni és a válságállóbb ágazatokra koncentrálni. Sokkal inkább a megatrendeket érdemes figyelni, például a digitalizáció, az egészségügyi szolgáltatások és a felelős jövő befektetések is ide sorolhatók. „Az úgynevezett megatrendek előremutatóak, a gazdasági hatásoknak ellenállóak, így hosszú távon várhatóan jó hozampotenciállal kecsegtetnek. A portfolió diverzifikált összeállítása során nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket. Ehhez nyújthatnak jó alternatívát a befektetési alapok, például a K&H tematikus befektetési alapjai, amelyekkel pont ezeket, a gazdasági ciklusokon is átívelő megatrendeket lehet meglovagolni, méghozzá társadalmi és környezeti szempontból is felelős befektetések formájában” – tette hozzá a szakember.
Az utóbbi hónapokban a befektetési piacok különösen kiszámíthatatlanná váltak. Az okok között szerepel a koronavírus-járvány még mindig érzékelhető negatív hatása, az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus, az ellátási problémákkal küzdő gazdaságok, a magas nyersanyag- és energiaárak és az ezek összefüggésében, nemzetközi és magyar szinten is meredeken emelkedő infláció. Ráadásul olyan történt, amire jó, ha 100 évente van példa: az idei év első felében a megtakarítások szempontjából kulcsfontosságú részvény- és kötvénypiacok egyszerre szerepeltek rosszul, méghozzá szinte példátlan mértékben. Mindezek kézenfekvő módon fókuszba helyezik azt is, hogyan lehet megvédeni a megtakarításokat, azaz miként lehet elérni, hogy megtartsák az értéküket. A K&H alapok kezelőjének megoldáskereső stratégiái ehhez nyújtanak segítséget.
AMIKOR SZÁZMILLIÁRDOKAT NYEL EL AZ INFLÁCIÓ
A folyamatosan emelkedő inflációs környezetben a készpénz, mint megtakarítási forma a leginkább kitett az értékvesztésnek. A magyar jegybank adatai alapján a háztartások pénzügyi vagyonán belül a készpénzállomány a 7000 milliárd forintot közelíti. Ha mindezt összevetjük az idei évre várható, átlagosan 14% körüli inflációval, akkor ennek a hatalmas készpénzállománynak majd 1000 milliárd forinttal romolhat a vásárlóértéke.
„A legfontosabb szabály, hogy nem szabad kapkodni, és a rövid távú piaci mozgásokra hirtelen reagálni. Sokan a múltbeli hozamokra figyelnek, ám célravezetőbb a jövőbe nézni és hozampotenciálra vadászni. Ehhez pedig hosszú távon kell gondolkodni” – emelte ki Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája.
A hosszú távú gondolkodás mellett a diverzifikációt sem szabad elfelejteni, akár kötvény-részvény oldalon, akár a devizabefektetések terén, mert ezzel nagymértékben csökkenthetők a kockázatok.
MIRE KELL MÉG FIGYELNI?
A K&H stratégája szerint a befektetési lehetőségek tekintetében ma már nem csak a különböző szektorok alapján célszerű válogatni és a válságállóbb ágazatokra koncentrálni. Sokkal inkább a megatrendeket érdemes figyelni, például a digitalizáció, az egészségügyi szolgáltatások és a felelős jövő befektetések is ide sorolhatók. „Az úgynevezett megatrendek előremutatóak, a gazdasági hatásoknak ellenállóak, így hosszú távon várhatóan jó hozampotenciállal kecsegtetnek. A portfolió diverzifikált összeállítása során nem érdemes figyelmen kívül hagyni őket. Ehhez nyújthatnak jó alternatívát a befektetési alapok, például a K&H tematikus befektetési alapjai, amelyekkel pont ezeket, a gazdasági ciklusokon is átívelő megatrendeket lehet meglovagolni, méghozzá társadalmi és környezeti szempontból is felelős befektetések formájában” – tette hozzá a szakember.
