Az ENSZ arra szakosított szervezetének felmérése alapján az év eddig eltelt időszakában világszinten jelentős visszaesés tapasztalható az idegenforgalom területén. A visszaesést a globális pénzügyi, és az ebből fakadó gazdasági válságnak, valamint az új típusú influenza terjedésének tulajdonítja a szervezet, mely mindezek ellenére azt jósolja, hogy a második félévben lassul a hanyatlás üteme, éves szinten 4-6 százalékkal esik vissza a nemzetközi turizmus az idén. Idegenforgalmi szempontból eddig Afrika kivételével minden kontinens jelentősen megszenvedte a válságot.
A legerősebben Európa, ahol majdnem 10 százalékkal kevesebb turistát regisztráltak, Észak- és Dél-Amerikába 5, Ázsiába és a csendes-óceáni régióba pedig mintegy 6 százalékkal utaztak kevesebben. Jelentős, 18 százalékos csökkenést regisztráltak a Közel-Keleten. Ott a kínálatban most a tavalyihoz képest sok esetben négyszer alacsonyabb áron lehetne nyaralni, a másik mérvadó tétel, az útiköltség azonban továbbra is jelentős kiadás, alig marad el a tavalyi szinttől. Így továbbra is kevesebben utaznak a Föld azon részére. Afrika viszont Kenyának és a földközi-tengeri partvidékének köszönhetően 3 százalékos növekedéssel büszkélkedhet. Közép-Európában az autóval, illetve vasúton könnyen elérhető régióknak a válság ellenére megmaradt a vonzereje. A napfény, a táj, a jó levegő és a tenger sós vize még mindig az egyik legkeresettebb tényező. A vajdasági átlagember számára –, amennyiben nyaralásra szánja el magát –, Montenegró, Horvátország, esetleg Görögország vagy Bulgária jöhet ilyen szempontból számításba.
AZ OROSZOK MÁR (NEM) A SPÁJZBAN VANNAK
Predrag Nenezić, montenegrói idegenforgalmi miniszter július közepén tudott először olyan bíztató hírrel előállni, hogy hivatalosan több turista tartózkodik az országban, mint az előző év azonos időszakában. A Montenegróban nyaralók száma akkor hivatalosan meghaladta a 100 ezret. Ehhez azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a valós szám szinte biztosan nagyobb, hiszen nem minden turistát jelentenek be, ugyanakkor jelentős azon külföldi személyek száma is, akik az elmúlt években ingatlant vásároltak a tengerparton, melyben így már nem turistaként szállnak meg, noha nyaralnak. Ugyanakkor ismerőseik, rokonaik számára is lehetővé teszik az ott-tartózkodást, amit a hivatalos adatok a legtöbbször szintén nem tükröznek. A turisták valós száma így legkevesebb 20 százalékkal több, mint a hivatalos adatok állítása. Lehet azonban jóval nagyobb is az eltérés. Az ingatlanvásárlásban egyébként az oroszok jeleskedtek a leginkább, noha nem akkora számban, mint ahogy azt az elmúlt években a sajtó eltúlozta. Nem annyira a „mágnások”, mint inkább az orosz felső középosztály körében gyakori, hogy ingatlant vásárolnak Montenegróban. Ez az előző években jó befektetésnek tűnt, hiszen az ingatlanárak évről évre emelkedtek, ugyanakkor a vásárlással megoldották a maguk és a rokonság, baráti és ismeretségi kör elszállásolását a nyaralás idején. Az úgynevezett előszezonban tapasztalt jelentős, 16 százalékos csökkenést tehát még be is hozhatja déli szomszédunk, hiszen a növekvő irányzat augusztusban, sőt szeptemberben is eltarthat. Tavaly egyébként 540 millió euró bevételt jegyzett Montenegró idegenforgalma, ami a lakosság számához viszonyítva jelentős eredmény. Kérdés, hogy ebben az évben elérhető lesz-e ugyanez a bevétel, ugyanis amennyiben még összességében végül majd nem is csökkenne az odautazók száma, az árakat szinte mindenütt csökkentették, így ugyanazon szint eléréséhez több turistára lenne szükség. Egy fekhelyért Montenegróban most a főszezonban 4-12 eurót kell fizetni, az apartmanokat 18-40 euróért kínálják. Egy ebédért 2-4 eurót kérnek. A helyi jellegzetes ételek, ételkülönlegességek 6-10 euróba kerülnek. Érdekes megjegyezni, hogy az üzletekben néhány áru kivételével minden olcsóbb, mint nálunk mintegy 5–10 százalékkal. Aki a nyüzsgést szereti, valamint a zenei és kulturális programokat, annak Budva ajánlható, ahol viszont az átlagnál többet kell mindenért fizetni. Ugyanakkor Montenegró varázsához tartozik még az is, hogy lehet még találni kevésbé forgalmas, gyéren urbanizált, de éppen ezért eredeti valóságukban megőrzött „gyöngyszemeket”. Aki az ilyen helyeken szeretne pihenni, ne várja meg, míg véget ér a nyár!
CSÁBÍTANAK A HORVÁTOK
A horvátok abban bíztak, hogy a kiváló autópálya-hálózatnak és az ország fekvésének köszönhetően országuk iránt nem csökken a külföldi nyaralók érdeklődése.A július középi határforgalmi adatok alapján azonban mintegy 15 százalékkal kevesebben érkeztek Horvátországba, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor átalakult a horvát turizmus. A kedvezményeknek köszönhetően a vendégek a korábbinál hosszabb ideig maradnak. Az uniós tagállamokból és az egyéb kelet-európai országokból érkező turisták némileg kevesebben vannak, de a tavalyi hét, vagy tíz nap helyett 14–20 napig maradnak. Dubrovnikban például az év eleje óta 2 százalékkal kevesebb utazó fordult meg, ugyanakkor 6 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak. Az átrendeződés egyik oka, hogy a szállásadók idén kedvezményekkel csábítják a turistákat. Például 5 nap kifizetése után 7 napig, vagy 10 nap ellenértékéért két hétig is nyaralhatnak, illetve maradhatnak a hotelben, másrészt a magánszállások és kempingek néhány százalékkal több vendéget fogadtak, mint tavaly. A vendéglátók az éttermi fogyasztások visszaesésében látják, hogy a nyaralni indulók kevesebbet költenek. Bár a kávéházak, éttermek árai nem emelkedtek érzékelhetően a múlt év óta, az alkalmazottak arra panaszkodnak, hogy kevesebben térnek be hozzájuk. A napokban történt vasúti szerencsétlenség sem tesz jót az országnak idegenforgalmi szempontból.
A PÉNZ DÉL-KELETRE VÁNDOROL
Példátlanul emelkedett az euró-övezeten kívül forgalomban lévő euró bankjegyek mennyisége – állapította meg a valutauniós jegybank felmérése. Az elemzés szerint csaknem harmadával több euró forog főleg az euró-övezettől keletre és délkeletre, mint egy évvel ezelőtt. Összesen 95 és fél milliárdnyi bankjegyről van szó. Montenegróban például szinte az összes bankbetétet, Horvátországban pedig több mint a felét euróban vezetik. A jelenség egyébként ismét lendületet adhat annak a vitának, hogy egyes európai országok nem vezethetnék-e be egyoldalúan az eurót még a formális euró-övezeti tagságuk előtt. Montenegró egyoldalú euróra történő átállása ugyanis afféle sikertörténetnek számít. Lehet, hogy másoknak is követni kellene a montenegrói példát. Ugyanakkor a montenegrói ellenzék a napokban azzal vádolta meg az aktuális hatalmat, hogy szemet huny a példátlan méreteket öltő pénzmosás felett. Az unió „drogkereskedelméből” eredő pénzeket mossák –, egyes ellenzéki képviselők szerint –, milliárdos tételekben. Az euró hivatalos fizetőeszközként történt egyoldalú alkalmazása erre egyébként kiváló lehetőségeket kínál, a pénzmosás ténye ugyanakkor nem bizonyított. A közbiztonság viszont mindkét egykori tagköztársaság területén kielégítőnek mondható. Aki teheti, eurót a zsebbe és irány a tenger!
