Szerbiában a pénzügyi rendszer stabil, megfelelően szabályozott és biztos alapokon áll, hangoztatják – be kell ismerni, nem alaptalanul –, a hazai illetékesek. Amikor a gazdaság jóformán csak lélegeztetőgépen tud fennmaradni, a szociális gondok egyre szaporodnak, el sem tudjuk képzelni mekkora katasztrófa kellős közepén lennénk, ha valóban nem lett volna a pénzügyi szféra és a szabályozás olyan, amilyen!
Egyelőre nem katasztrofális, de figyelmeztető a tény, hogy hónapról-hónapra 1-2 százalékponttal emelkedik azon hitelfelhasználó polgártársaink száma, akik késnek, vagy nem tudják fizetni törlesztő részleteiket. A körülmények hozták ezt így, mondhatnánk, de ha készülne egy reprezentatív felmérés, valószínűleg kiderülne, hogy polgártársaink többsége sajnos enyhén szólva felületes ismeretekkel rendelkezik a pénzügyekkel kapcsolatosan. Ugyanakkor a pénzintézetek, bankok termékeiket, hitelkínálatukat képesek olyan rafinált módon csomagolni, hogy még a némi pénzügyi ismeretekkel rendelkező polgártársunk is utólag meglepődhet. Természetesen általában kellemetlen meglepetések érik! Mivel a pénz nélküli világról szóló elképzelések feltehetően nem valósulhatnak meg, majd csak utópiaként emlegetik őket még sokáig, nem marad más választása a jövő nemzedéknek, mint, hogy már gyermekkorában megkezdje a pénzügyi ismeretek elsajátítását.
A pénzügyi válság miatt az Európai Unióban is felvetődött egy olyan javaslat, hogy már gyermekkorban meg kellene kezdeni a lakosság felkészítését pénzügyeik hatékony és szakszerű kezelésére. Már általános iskolás korban megismertetni velük a bankszámlakezelést, az egyéni és társasági pénzügyek kezelését, valamint a részvények és értékpapírok adásvételét. A pénzügyi ismeretek oktatásának szükségessége valójában már jóval a pénzügyi válság kirobbanása előtt felmerült az Európai Bizottság és a tagállamok között. Inkább azonban olyan programokat valósítottak meg eddig a pénzügyi oktatás terén, amelyek eredményei azonnal, illetve rövid időn belül észlelhetőek voltak. Az oktatás, mint hosszú távú cél nem jelent meg. Ugyanakkor az EU lehetőségei ezen a téren igen korlátozottak, mivel a téma az oktatást érinti, mely egyelőre a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Az elmúlt években több Uniós tagállamban új nyugdíjrendszert vezettek be, amelyek keretében a foglalkoztatottaknak felelősségteljes befektetésekkel maguknak kell gondoskodniuk időskori ellátásukról. Ez még inkább felhívja a figyelmet a megfelelő pénzügyi oktatás szükségességére. Nehezen várható el ugyanis, hogy valaki, aki lényegében pénzügyi analfabéta, tehát nem ért a pénzügyekhez és nem ismeri a pénzügyi alapfogalmakat, gondoskodni tud majd arról, hogy megtakarításait, illetve idős korára félretett eszközei, ha nem is gyarapodnak jelentős mértékben, de bár értéküket megőrizzék.
Az Egyesült Államokból kiinduló, ám Európára és a ma ismert világ egészére jelentős mértékben kiható pénzügyi válság még nagyobb jelentőséget ad a kérdésnek. Számos szakértő megállapította, hogy az átlagos amerikaiak pénzügyekben való járatlansága nagymértékben hozzájárult a mostani válság kialakulásához. A jól tájékozott és megfelelő szakértelemmel rendelkező fogyasztók ugyanis talán nem választottak volna kockázatos pénzügyi termékeket, hitelkonstrukciókat, valamint nem bíztak volna meg kétes hírű és tudású pénzügyi tanácsadókban, menedzserekben. Megállapítható tehát, hogy a fogyasztók tájékoztatásáért felelős rossz tájékoztatási rendszer és mindenekelőtt a kockázatos termékek kontrollálatlan és bonyolult adásvételi rendszere okolható leginkább a jelenlegi helyzetért.
Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek is egyetértenek a pénzügyi tájékoztatás fontosságát illetően. Véleményük szerint ez nem merülhet ki mindössze a bankok kötelességében, hogy teljes körű és könnyen érthető felvilágosítást nyújtsanak ügyfeleik számára. Az EU előírásai szerint a bankoknak előzetesen informálniuk kell ügyfeleiket az adott pénzügyi termék megvásárlása esetén, fel kell hívniuk a figyelmet az abban rejlő esetleges veszélyekre is. A fogyasztóknak pedig lehetőséget kell biztosítani az egyes termékek összehasonlítására, még akkor is, ha esetleg nem jártasak eléggé a pénzügyekben.
Különböző tanulmányok rámutattak arra, hogy az európai polgárok döntő többsége csaknem semmit sem tud az alapvető pénzügyekről. Egy reprezentatív, és szakszerű módszerekkel elvégzett kutatás szerint háromból két brit fogyasztó úgy érzi, a pénzügyek túl bonyolultak ahhoz, hogy megérthessék azokat. Hasonló eredményeket mutat az olasz, a francia és a spanyol felmérés is. Érdekes megemlíteni, hogy például egy magyarországi tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a megkérdezettek 70 százaléka nem tudja, mi is az infláció. Egy, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a szülők többsége szívesen venné, ha gyermeke pénzügyi ismeretek oktatásában részesülne az iskolában, még akkor is, ha a gyermek nem a pénzügyekkel szorosan kapcsolódó pályára készül. Ugyanakkor, azt is meg kell jegyezni, hogy manapság már az élet minden területét átszövik a pénzügyek.
Számos európai ország már a korábbiakban is többféle programot alkalmazott az iskolás gyerekek, a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok pénzügyi oktatására. Ausztriában például az „Adósságmentes élet” elnevezésű programban mintegy 4000 tanuló vett részt 2001 és 2007 között. Műhelymunkákat szerveztek három speciális célcsoport számára. A legfiatalabbakkal, a 11 és 13 év közötti korosztállyal az alapvető pénzügyi fogalmakat ismertették meg, mint hogy honnan ered a pénz, mi a szerepe és, hogy a pénzügyi források korlátozottak. A második csoport, a 14-15 évesek korosztálya a megtakarítási módszerekről, a bankszámlákról, a készpénzről és egyéb fizetőeszközökről tanult. Végül a harmadik csoportot alkotó, 18 éven felüli résztvevők az élet megtervezésével, az adósságok elkerülésével és a hitelekkel foglalkoztak. Svédországban egy hasonló projekt azokat a foglalkoztatottakat célozta meg, akik már közel álltak a nyugdíjkorhatárhoz – a feladat az volt, hogy alapvető információkat adjanak át a nyugdíjra szánt összegek hatékony befektetéséről. A programot a nemzeti bank valósította meg, hogy a svéd dolgozók minél jobban megismerjék az újonnan bevezetett nyugdíjrendszer működését. Az Európai Unióban 2008-ban nemzeti szakértők hálózatát hozták létre a pénzügy területén, azzal a feladattal, hogy elterjesszék a leghatékonyabb módszereket és harmonizálják az oktatási metódusokat és tananyagokat. A hálózat Dolceta néven létrehozott egy, az oktatásáról szóló weboldalt is, amelynek két főbb része a fogyasztói jogokkal, valamint a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozik. Bárki szabadon használhatja az oldalt, az EU minden hivatalos nyelvén – így magyarul is elérhető. Awww.dolceta.eu weboldal segítségével bárki tesztelheti tudását a pénzügyekről, megismerheti mi az a jelzálog, megtakarítás, befektetés, fizetési mód és egyebek. A magyar nyelvű menüre kattintva viszonylag könnyen kezelhető az oldal. Jó tanulást!
