A közelmúltban Diana Dragutinović pénzügyminiszter bejelentette, hogy az idei költségvetési hiány nem lesz több 110 milliárd dinárnál, legfeljebb a 115 milliárdot érheti el. Nyomban hozzátette, hogy a költségvetésben kialakult hiány pótlására az eszközök rendelkezésre állanak, így senkinek sem kell emiatt aggódnia. Viszont a közgazdászok, a szakértők erről a kérdésről merőben másként vélekednek, s már azt is kétségbe vonják, hogy valós számot tett közzé a miniszter asszony.
A legtöbb elképzelés szerint az idei szerbiai költségvetési hiány a közölt összegnél legalább 20 vagy 30 milliárd dinárral több, és az kétségbe vonható, hogy ez pótolható-e, egyáltalán sikerül-e a lyukakat betömködni, ami jórészt azon áll, hogy az év végéig milyen gyorssegélyek és kölcsönök futnak be az országba. Talán biztató lehet az a hír, mely szerint az Európai Unió július utolsó napján jóváhagyott egy 100 millió eurós hitelt – amely a költségvetés gondjainak megoldására fordítható –, azzal a feltétellel, hogy ennek az összegnek a fele csak jövőre válik aktuálissá, ugyanis akkor lesz lekérhrtő.
Vladimir Vučković, a Megatrand Egyetem professzora a költségvetésben kialakult hiányt 130 milliárd dinárra becsüli. Szerinte az év végéig az is előfordulhat, hogy ez az összeg 150 milliárdra növekszik. Szerinte a szerb kormány előrejelzésében nemigen lehet megbízni, hiszen eddig már bebizonyosodott, hogy az elemzők legrosszabb jóslatai is sikeresebbnek bizonyultak a szerb kormány határozott állításánál. Az már egyértelmű, hogy Szerbia valószínűleg kérni fogja a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy 1,5 százalékkal módosítsák a bruttó állami költségvetést, és hogy tegyék lehetővé a költségvetési hiány növekedését. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha újabb eladósodást vállal magára az állam.
Szavai szerint mindenképpen arra kellene törekedni, hogy a költségvetésben keletkező lyukakat mielőbb sikerüljön betömködni, de mivel az államvezetés gazdálkodási módszere nem áttekinthető, így pontos orvoslást a kérdésre a szakemberek közül szinte senki se tud adni. Felvetődik a kérdés, hogy a világbanktól kapott kölcsönnek melyik formáját fogja az állam felhasználni, és mire fordítja majd. Az már szinte biztosra vehető, hogy elsőbbséget fognak élvezni a fizetések és a nyugdíjak. Azt se lehet pontosan tudni, hogy az idén megérkezik-e az Oroszország részéről ígért kölcsön, és hogy az Európai Unió által jóváhagyott hitel mikor válik felhasználhatóvá.
Vladimir Gligorov, a bécsi nemzetközi stúdiumok intézetének professzora szintén azon a véleményen van, hogy nagyon nehéz megítélni, mennyi is a költségvetésben fennálló hiány, hiszen az ország vezetése megtesz mindent annak érdekében, hogy ne hozza nyilvánosságra az ügyviteli politikáját. Úgy gondolja, hogy mintegy 140–160 milliárd dinárra tehető, s szerinte az államnak nincs más választása minthogy hitelt és kölcsönt vegyen fel a hiány pótlása céljából, ha már a legszükségesebb takarékossági intézkedéseket korábban elmulasztották és az állami szektorban foglalkoztatottak létszámcsökkentésére sem voltak hajlandóak. Abban a kérdésben, hogy ebben a súlyos helyzetben itthon vagy külföldön jobb eladósodni, Gligorov professzor véleménye, hogy az itthoni fedezet már semmiképpen sem elegendő arra, hogy a hiányt pótolják. Persze állami kötvények által, amelyet a Szerb Nemzeti Bank kormányzója hirdet, hitelek formájában elérhető némi jobbulás, de ez távolról sem elég arra, hogy megfelelő kerékvágásba kerüljünk.
A külföldről igényelt kölcsönök tekintetében a következő a helyzet: Szerbia a Világbanktól 250 millió dollár kölcsönt kért, amit jóvá is hagytak – ebből már 50 millió dollárt sikerült lehívni. Az Európai Uniótól 100 millió euró érkezik segélyként, Oroszország 200 millió eurót ígért, s három pénzintézet – az Alfa Bank, a Vajdasági Bank és a Piraeus Bank – 90 millió euró hitelt ajánlott fel. Ezenkívül az állam szinte egész évben eddig mintegy 92,25 milliárd dinár értékben kötvényeket bocsátott ki, ezeket 3–6 hónapos megfizettetésre hagyták jóvá. Hogy miként sikerül az év végéig betömködni a költségvetésben tátongó lyukakat, azt ősztől talán világosabban látjuk majd.
