A múlt heti hőhullám idején, amikor a hőmérő higanyszála 30 fölé kúszott, országszerte igencsak megnövekedett az áramfogyasztás, hiszen a lakosság a kánikula elleni legkézenfekvőbb védelmet választotta, ahol csak tehették, bekapcsolták a léghűtő berendezéseket. Ennek következtében – a szerbiai villanygazdaság adatai szerint – országszerte naponta 84 millió kilowatt óra áram fogyott, ha a Kosovót leszámítjuk, még akkor is ez a szám 72 kilowattóra. Amikor hőség van, észlelhető, hogy a fogyasztás naponta ötmillió tonna kilowattórával megugrik, ami a klímaberendezések fokozott használatával magyarázható.
A Szerbiai Villanygazdaság becslése szerint még hozzávetőlegesen sem tudják megállapítani, hogy jelenleg hány klímaberendezés működik Szerbia-szerte. Tavaly az országban legalább 200 000–250 000 hűtőberendezés volt, de ez az adat bizonyára az idén megváltozott, mivel ugrásszerűen megnövekedett a lakosság által használt klímaberendezések száma. Hozzáteszik azt is, hogy a hivatalos adatok nem pontosak, hiszen nagyon sok hűtőberendezést nem jelentenek be. Tavaly amikor huzamosabb ideig 30 fok fölé kúszott a hőmérő higanyszála, a lakosság naponta 76 millió kilowatt áramot fogyasztott, de a múlt évben 40 fok körüli hőség is tombolt, s abban az időszakban naponta 85 millió kilowatt áram fogyott el. Egyébként legnagyobb a fogyasztás 12 és 13 óra között, az esti órákban pedig valamelyest csökken. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva, a villanyerőművek igyekeznek elegendő energiát termelni, állítólag a legforróbb nyári időszakban a lakosság naponta 500 megawatt áramot használ el, a Đerdap I. hőerőtelep napi kapacitása 1058 megawatt áram.
Miladin Basarić, a Szerbiai Villanygazdaság áramkereskedelemmel foglalkozó szakembere többszörösen felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy óvatosan bánjanak a klímaberendezések használatával, mert az ugyanúgy növeli a villanyáram-fogyasztást, mintha fűtenének, s csak akkor érheti őket meglepetés, amikor megkapják a számlát. Igaz, bevallja azt is, hogy hálátlan azt tanácsolni a polgároknak, hogy ne használjanak léghűtő berendezést, mert a világ legtermészetesebb dolga, hogy forróságban mindenki hűteni szeretné a helyiségeket, viszont hidegben senki sem akar fázni. Tegyék azt kedvük szerint, csak előre számoljanak azzal, hogy ez tükröződni fog a villanyszámlán.
Egyelőre olyan veszély nem fenyeget, hogy a hőerőtelepek nem tudnak elég villanyáramot termelni, mert a mostani szükségleteket ki tudják elégíteni. Egyébként Szerbiában csak 2006 óta jelent némi gondot a klímaberendezések tömeges használata, a korábbi időszakra ez nem volt jellemző. Talán azért, mert a 2004-es és a 2005-ös nyár meglehetősen enyhe volt, így a Szerbiai Villanygazdaság részéről csak 2005 vége felé tapasztalták azt, hogy ugrásszerűen megnövekedett a villanyáram-fogyasztás. Ezt azzal magyarázzák, hogy a polgárok akkor kezdték felszerelni tömegesen a klímaberendezést, amit abban az időben fűtésre használták. Tavaly a nyári időszakban a klímaberendezéseknek köszönhetően egymillió kilowattórával többet használt a lakosság, mint a korábbi időszakban egy vagy két évvel ezelőtt, s ez a folyamat úgy látszik, hogy folyamatosan növekedni fog.
