Egyes helyeken negyven dinárral is megdrágult a tej literje, miután feloldották árának korlátozását. Ezzel együtt pedig szinte minden tejtermék ára is jelentősen megugrott: az eladók napról napra cserélik a joghurt, tejföl és sajt árcéduláit is. Bár sokszor feleslegesen, hisz több helyen is megüresedtek a polcok, és egyre nehezebb hozzájutni az egyik legalapvetőbb élelmiszercikkhez. Ha a vásárlók találnak is tejet a bevásárlóközpontokban, az többnyire lengyel vagy cseh gyártótól érkezik. A hiány miatt egyes kereskedők egy literre korlátozták a megvásárolható mennyiséget.
A héten 130 dinárról 158–168 dinárra emelkedett a tej literenkénti ára, de több helyen ennél magasabb áron is kínálják a külföldről érkező termékeket. A legolcsóbb behozatali tejért is 169 dinárt kell fizetni – mondta az N1 televíziónak Dušan Nikezić közgazdász.
(Dávid Csilla illusztrációja)
– A hazai tej egyszerűen eltűnt a piacról, az utóbbi 10 év hanyagsága miatt. Ennyi ideje mellőzi ugyanis az államvezetés a mezőgazdaság problémáit. Az egyik legértékesebb forrásunkat, az élelmiszer-termelést tesszük tönkre azzal, hogy háromszor kisebb szubvenciókat biztosítunk a termelőknek, mint 10 évvel ezelőtt. A megoldást nem az ideiglenes árkorlátozásokban kell látni, hanem a szubvenciók, a tejprémium és a felvásárlási ár emelésében – mondja a közgazdász. Hozzáteszi: országunkban hatalmas különbség van a kereskedelmi és a felvásárlási árak között.
A nyers tej felvásárlási ára jelenleg 40-50 dinár Szerbiában. A szakma ismét arra figyelmeztet, hogy jövedelem híján a hazai termelők visszavonulnak a piacról. Semmi jóra nem számíthatunk addig, amíg a tej felvásárlási ára egy liter ásványvíz ára alatt van – mondta Vojislav Stanković agrárközgazdász. Hozzátette: ezzel az állam a külföldi termelőket ösztönzi, és könnyen megtörténhet, hogy a jövőben csak behozatali tejet fogyasztunk.
– A külföldi eredetű tej behozatala teljesen befolyásolhatja a hazai termelést. Az állami vezetés egyszerűen nem hajlandó foglalkozni a tejprémium és a mezőgazdasági szubvenciók problémájával. Egyelőre nincs hiány a hazai termékekből, és a feldolgozóknál is van elegendő mennyiség, a lefagyasztott tejet azonban az árkorlátozás miatt átirányították más tejtermékek készítésére. Ezekre ugyanis nem vonatkozott az ársapka: így jutottunk el odáig, hogy egy kilogramm sajt minimális ára 600 dinár. Ezt jelenleg senki sem tudja megfizetni – mondta a szakember.
A mezőgazdaságnak ítélt állami büdzsé túl kevés ahhoz, hogy lefedje az ágazat szükségleteit. Ezen sürgősen változtatni kell, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy csődbe menjen egy olyan jelentős gazdasági ágazatunk mint az élelmiszer-termelés – mondta az agrárközgazdász. Hozzátette: elfelejtettük és háttérbe szorítottuk a hegyvidékeink lehetőségeit is. A szabad legelőkön ugyanis olyan minőségi tejet lehetne termelni, amit magasabb áron lehetne értékesíteni akár a külföldi piacokon is. Mindezt azonban kár addig vitatni, amíg az állam mellékesként kezeli a mezőgazdaságunk erejét – szögezte le Stanković.
