Úgy tűnik, a Metals Bank kisrészvényesei közül egyre többen döntenek úgy, hogy kérni fogják a részvényesek közgyűlése által meghozott határozat megsemmisítését, és perre készülnek. Érthetetlen számukra, miként vásárolhatta fel a TVT a részvények 60 százalékát 55 eurós áron, holott ők annak idején 400–590 eurót fizettek darabjáért.
Legutóbb a Metals Bank részvényeseinek közgyűlését július 1-jén tartották meg, ez azelőtt történt még mielőtt a tartomány részéről bekövetkezett volna a szóban forgó bank feltőkésítése. Azóta már vagy 20 kisrészvényes döntött úgy, hogy pereskedni kíván a Metals Bankkal, esetükben a tőkerész akár 11 százalékra is tehető. Felvetődik a kérdés, hogy vajon mi ennek az oka. A brókercégek, amelyek a részvényesek ügyleteit intézték, is már meglehetősen nagy nyomás alatt állnak, s egyre kevésbé tudnak ellenállni a kisrészvényesek követelésének, ugyanis nem tudnak választ adni azon kérdésre, miként történhetett meg, hogy az állam 55 euróért vásárolhatta fel a Metals Bank részvényeinek 60 százalékát, holott ők annak idején 400–590 eurót fizettek egy-egy részvényért.
Állítólag kérdéses az a határozat is, mely szerint megtörténhetett a Metals Bank feltőkésítése a Novi Sad Biztosító és Viszontbiztosító Rt.(DDOR Novi Sad) és a Tartományi Végrehajtó Tanács részéről, ami ellen a kisrészvényesek egyre jobban lázonganak. Teszik azt utólag, noha mind nagyobb sikerrel, hiszen a brókercégre gyakorolt nyomás miatt egyre inkább sokasodik azoknak a száma, akik követelik, hogy a Metals Bank tavalyi ügyvitelének a magyarázatát hozzák napvilágra, hogy a kényszerigazgatásra vonatkozó dokumentumba legyen betekintésük. Azt a kérdést is felteszik, hogy vajon a veszteséget miért nem fedezték a bank tartalékából, miért kellett azt a részvénytőke számlájára írni.
Hangját hallatja a ljubljanai Triglav cég is, amelynek képviselői szerint a Metals Bank feltőkésítése nem volt célirányos és az átláthatósággal is baj volt. Megkérdőjelezik azt is, hogy miért csak a Novi Sad biztosító jöhetett számításba, és vajon törvényes-e az, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács volt az egyetlen feltőkésítő tulajdonosi társ. Persze a Triglav méltatlankodásához tudni kell azt is, hogy ők készen álltak arra, hogy a Metals Bank tulajdonának 20 százalékát felvásárolják, amihez az SZNB jóváhagyását is megkapták. Azt is emlegetik, hogy az SZNB értékpapír-bizottságának és a köztársasági pénzügyminisztériumnak az állásfoglalása is megkérdőjelezhető, konkrétan arra vonatkozólag, hogy a Tartományi Végrehajtó Tanács lehet-e hivatalosan felvásárló. Állítólag erre a törvény nem szab megfelelő alapot.
A Metals Bank kisrészvényeseinek a kétségbeesését a bank kényszerigazgatási ügyviteli politikája is táplálja, mert állítólag tavaly egy bizonyos belgrádi cég, az NPCO is annak ugyanilyen nevű londoni ismeretlen tulajdonosokból álló cégtársa, kölcsönt kapott a Metals Banktól, abból a célból, hogy ingatlant és cégeket vásárolhasson, amelyet a bankot irányító kényszerigazgatási szervek jóváhagytak minden különösebb indoklás nélkül.
Egyelőre ez a helyzet a Metals Bank körül a kisrészvényesek részéről, állítólag az is kiszűrődött hogy a TVT köreiben sem fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel Bojan Pajtić döntését, hogy tartományi lesz a Metals Bank. Talán ezzel magyarázható az, hogy annak ellenére, hogy augusztus 15-éig össze kell hívni a bank részvényeseit, mindeddig semmilyen lépés sem történt az irányba, hogy új vezetőséget választottak volna a bankban, vagy hogy felfüggesztették volna a kényszerigazgatást.
