Az államilag ellenőrzött árak emelkedésétől függ majd a leginkább a kiskereskedelmi árak idei növekedésének végső mértéke. Ha az első hat hónap mérlegét figyeljük, akkor az államilag „kordában tartott“ árak mintegy 15 százalékos emelkedéséről tudunk beszélni, ami elsősorban a nafta és származékai árának drágulása miatt következett be. A távfűtés ára egyes szerbiai városokban 50 százalékkal is növekedett, ami sajnos hazánkban nem is számít példátlan esetnek. Mellesleg, nem is lenne engedélyezett egy ilyen mértékű drágítás, mivel azonban az efféle intézkedéseket nem divat szankcionálni, mégis van, s lesz is rá példa...
A 2005-ben elfogadott határozat világosan fogalmaz: a rezsiköltségek az év folyamán kizárólag a tervezett infláció mértékében emelkedhetnek, ami konkrétan ebben az évben 10 százalékot jelent. A niši 50 százalékos fűtésdrágítást azzal magyarázták, hogy korábban két teljes éven át nem volt korrekció, ezért kedvezőtlenül nagy módosításra lett most szükség. A szóban forgó áremelés a helyi közigazgatás hatáskörében van. A hatályban lévő ezzel kapcsolatos rendelet szerint, a kereskedelmi minisztérium követi az árak alakulását, egy esetleges szabálysértő drágítás esetében pedig büntetésként azzal sújthatja a lokális vezetést, hogy befagyasztja az államkassza juttatásait. Erre a lépésre a minisztérium azonban még egyetlen egyszer sem szánta el magát, így a rendelkezés amolyan súlytalan fenyegetésként él tovább.
A Szerbiai Nemzeti Bank tervezett éves inflációja 9 százalékos, azzal, hogy egy 11,3 százalékos felső határt is meghatároztak. A központi bank a harmadik negyedévben 0 százalékos pénzgyengülésre számít, az év utolsó három hónapját illetően pedig arra, hogy a nafta származékainak ára további 1 százalékkal, a rezsiköltségek 3,5 százalékkal, a cigaretta ára 6 százalékkal, a gyógyszereké pedig 4 százalékkal fog emelkedni.
Egy biztos, akármi, akármennyivel is dráguljon, egyaránt súlyos csapásnak fog számítani a polgárok pénztárcáját illetően. Egy négy tagú család, két foglalkoztatott és két eltartott családtaggal, már a mai árak mellett sem keres havonta annyit, hogy az elegendő legyen akár a legalapvetőbb megélhetési költségek finanszírozására. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint a júliusi nettó kereset Szerbiában 32 553 dinár, 65 106 dinárt tesz ki tehát a család két fizetése összesen. Egyes független felmérések szerint a megélhetéshez azonban közel 80 000 dinárra van szükség egy ilyen családmodell esetében. Mindenképp hozzá kell tenni, sajnos, igen sok esetben találkozni jóval rosszabb helyzettel az imént felvázolt modellnél, melyet jó néhányan már ideálisnak tartanának. Az imént említett nem túl kecsegtető számadatok mellett egy talán kedvezőbbet is meg kell említeni: a fogyasztói kosár 1 771 dinárral lett olcsóbb a júniusihoz képest, ami elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék kedvezőbb árának, valamint az étolaj, liszt, tésztafélék, tojás, kávé, csokoládé stb. árcsökkenésének köszönhető.
