2024. november 25., hétfő

Feltámadhat a Szent György

Együttműködés és befektetés lehetőségét latolgatták a romániai és a vajdasági Torda vezetői
Itt alackozták nemrég a Szent György ásványvizet
Ez a víz a legjobb Európában...

Dr. Branislava Belić, a Tartományi Képviselőház alelnöke tegnap megbeszélésre hívta a Újvidékre a romániai 57 ezer lelket számláló Torda város képviselőit és a vajdasági Torda vezetőségét, hogy a termálvíz kiaknázási feltételeiről és a befektetési lehetőségekről tárgyaljanak. Az alelnök asszony hangsúlyozta, hogy Begaszentgyörgy (Žitište) községben fontos szerepet tölt be Torda, ahol 1924-ben fedeztek fel gyógyhatású termál- és keserűvizet, s ennek feltárása még a múlt században megtörtént, sőt 2001-ig Szent György néven tordai ásványvíz is forgalomban volt, ami azóta valami oknál fogva megszűnt. A romániai testvérváros Torda képviselői különösen nagy érdeklődést tanúsítanak a termálvíz felhasználása és hasznosítása terén, s azért érkeztek Újvidékre, hogy a befektetési feltételek és módozatok iránt érdeklődjenek. A tartomány mindenféleképpen nyitott az efféle beruházások iránt, hiszen a prioritások egyikeként szerepel a termálvizek hasznosítása, s mivel a tordai már műszakilag elemzett és felkutatott víznek számít, így azt szeretnék, ha újra lehetőség nyílna az ásványvíz forgalmazására, és egyéb módon is felhasználhatnák a tordai termálvizet.

Dobai János, a vajdasági Torda helyi közösségének elnöke és egyben tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes is, ismertette az érdeklődőkkel, hogy nem agresszív vízről van szó, és hogy a tordai termálvízre nem jellemző a vízkőlerakodás, egyébként energianyerés szempontjából is felhasználható. Valamikor a múlt század elején a tordaiak a keserűvizet csodaszernek tartották, az elemzések szerint nátrium és magnéziumszulfát található benne, de még a manapság fontosnak nevezett szelént is tartalmazza. Ismert szakértők ajánlásával a tordai keserűvizet fogyasztásra alkalmasnak találták, és különösen hasznosnak vélték belső szervi megbetegedések gyógyítása céljából, például krónikus gyomorbántalmakra, emésztőrendszeri megbetegedésekre, epeműködési zavarok és májbántalmak gyógyítására, valamint a bélfunkciók rendellenességeinek kezelésére. A tordaiak szívfájdalma, hogy 2001-ben megszűnt az ásványvíz gyártása, ezt szeretnék a romániai partnerrel szövetkezve újraéleszteni, és egyéb más, mondjuk rekreációs és egészségügyi célokra felhasználni.

A vendégek részéről Ádámosy Klára, a romániai Torda kormányzati RMDSZ-es képviselője a következőket nyilatkozta lapunknak:

– Meglehetősen régen testvérvárosi kapcsolatot ápolunk Tordával az elnevezés alapján, gyakran látogatjuk egymást, a két falu lakossága meglehetősen közel áll egymáshoz, városnapok, kulturális rendezvények eddig jó alkalmat szolgáltattak arra, hogy találkozzunk. A helyi közösségek elnökei, a polgármester urak arra a következtetésre jutottak, hogy lépjünk egy lépéssel tovább és gazdasági téren is bővítsük a kapcsolatainkat, Dobai János polgármesternek volt az ötlete a tordai termálvíz lehetőségének kiaknázása és az ásványvíz újrahasznosítása. Mi gondolkodtunk azon, hogy miben lehetne közös megegyezésre jutni. Szakemberekkel felvértezve ellátogattunk ide, hogy az együttműködés lehetőségeit mérlegeljük. Nálunk sóbánya működött, s annak rehabilitálására a FARE projektummal pályáztunk és elnyertük azt, így szeretnénk ezt a lehetőséget Vajdaság irányába is kamatoztatni. A geológusok és a mérnökök felmérik a lehetőséget, és talán egy IPA-pályázattal külföldi partnerként meg tudunk állapodni, és mielőbb közös tevékenységet fejthetünk ki.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás