December az adósságtörlesztés hónapja, a szakemberek ezzel magyarázzák, hogy alaposan megbolydult az euró árfolyama a múlt hétvégén. Legtöbbjüknek az a véleménye, hogy a külföldi adósság törlesztése és egyéb más tartozások rendezése a ludas ezért az árfolyam-ingadozásért.
A múlt héten pénteken szinte mindenki eurót akart vásárolni, ezért a váltóirodákban sok helyen gond volt az eladással, az esti órákban már csak 10, 20, 30 eurót kínáltak azoknak is, akik jóval többet szándékoztak venni. Köszönhető mindez annak, hogy még a múlt hét derekán a 95 dinár fölé szökött az euró árfolyama, s már akkor megjósolták, hogy ez hétfőre tovább fog emelkedni. S talán igazuk is lett azoknak, akik előre meghatározták milyen árfolyam lesz várható a hét elejére, ugyanis tegnap az SZNB hivatalos középárfolyam szerint 96,5657 dinárért váltottak, ami azt jelenti, hogy a hétvégi árfolyamhoz képest további 1,04 dinárral (1,08 százalékkal) csökkent a dinár értéke.
A Szerbiai Nemzeti Banknak hosszú idő után, február 25-e óta először interveniált a hazai bankközi devizapiacon, 42 millió eurót adtak el a devizatartalékból a napi áringadozás mérséklődése érdekében.
Érdekességként tekintsünk vissza, hogy az idén mikor volt a legkedvezőbb az euró árfolyama, január 5-én a középárfolyam 89,5436 dinár volt, és a legmagasabb idei euróár nem sokkal azután, január 28-án állt be, amikor is 1 euró 96,3388 dinárt ért. Az év eleje óta a Szerb Nemzeti Bank több alkalommal is beavatkozott a bankközi devizapiac áralakításába, s tette ezt devizatartalékainak eladásával. Az idén eddig 593,4 millió eurót adott el.
Jurij Bajec, a kormányfő gazdasági tanácsának tagja úgy nyilatkozott még pénteken, hogy nem kell tartanunk attól, hogy a dinárt veszélyt fenyegeti és biztosak lehetünk abban, hogy a központi bank megakadályozza a dinár árfolyamának a hirtelenszerű csökkenését. Ivan Nikolić a közgazdasági intézet munkatársa pedig úgy nyilatkozott, hogy december általában az adósságok törlesztésének időszaka, most vált aktuálissá egy külföldi adósságnak a törlesztése is, amelynek határideje decemberre tehető, ezenfelül a hazai nagyvállalatok közül is néhányan nagyobb mennyiségű devizát voltak kénytelenek vásárolni. A Szerbiai Kőolajipar és a Srbijagas nagyobb mennyiségű földgázt, villanyenergiát és fűtőanyagot kényszerült beszerezni. Több szerbiai vállalat is kénytelen ilyenkor decemberben az adósságát törleszteni, ez is kiadással jár, de szerinte a dinár gyengülésére kihatottak a bankok is, amelyek részéről egyfajta ellenállás tapasztalható a Szerb Nemzeti Bank irányába, úgy is mondhatnánk, hogy próbálnak nyomást gyakorolni a központi bankra, hogy a banki alapkamatot csökkentse. Mivel ugrásszerűen megnövekedett a kereslet a deviza iránt, így talán logikusan hangzik, hogy a hiány miatt növekedett az árfolyam is.
