Kínának nem kell olimpiát rendeznie ahhoz, hogy nap mint nap eszünkbe jusson. Ha nem a sportról, akkor más szempontból, de kapcsolatba kerülünk vele. Oda jutott a világ, hogy a Föld szinte bármely térségében kínai eredetű árucikkek tömkelegével találkozhatunk, arra kell rádöbbennünk, enyhe túlzással, hogy kevés kivétellel ma már szinte mindent Kínában gyártanak. Elemzők, szakértők, közgazdászok írnak és értekeznek a kínai csodáról, ami, ha más perspektívából szemléljük a dolgokat, lehet, hogy nem is nagy csoda.
Az egyik leggyakrabban említett adat, hogy bolygónk legnépesebb országában már mintegy három évtizede folyamatosan 10 százalék feletti növekedést produkál a gazdaság, ami páratlannak és a világtörténelem szempontjából is talán egyedülálló eset. A másik gyakorta emlegetett dolog Kínával kapcsolatban, hogy gazdaságilag hamarosan a legerősebbé válik, sőt, teljesítménye nagyobb lesz, mint az egész, rajta kívül eső világ teljesítménye. A vélemények többnyire csak abban különböznek, hogy két, három, esetleg négy évtized múlva kerül erre sor. Sok esetben azonban hajlamosak vagyunk a világtörténelmet az elmúlt egy-két évszázad történelmével azonosítani, amikor megszületett a műszaki és technológiai találmányok zöme, és a fejlődés soha nem látott mértékben felgyorsult. A GDP klasszikus értelemben vett formája is újabb keletű fogalom, melyet évszázadokig nem mértek a mai módszerekkel, de attól még a növekedés létezett. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy amennyiben a Kínai gazdaság teljesítménye nagyobb lesz, mint a világ fennmaradó része által produkált, az sem lesz újdonság! Mondhatjuk talán azt is, hogy csupán ismét helyreáll a világ rendje? Valószínűleg, hiszen Kína államiságának több ezer éves múltja van. Ha az elmúlt kétezer évet szemléljük, csak az utóbbi kétszáz évben nem Kína gazdasági teljesítménye volt a legnagyobb a világon. Általános felfogás szerint a mai értelemben vett nyugati világ, értékrend, civilizáció az egykori Római Birodalomban gyökerezett. Viszont a Római Birodalom fényes korszakainak egyikében sem szárnyalta túl gazdaságilag a vele párhuzamosan létező kínai császárságok teljesítményét.
A kínai gazdaság alakulása a közgazdasági elméletek nagy részét is megcáfolja, illetve megkérdőjelezi. Nagyon gyakori eset, hogy a legjelesebb közgazdászok is, a tartós gazdasági fejlődést és növekedést rendszerfüggőként elemzik és kutatják. Leggyakoribb, hogy a kapitalista, a kizárólagos magántulajdonon alapuló társadalmi berendezkedés és a klasszikus értelemben vett demokrácia modern formáihoz kötik a tartós növekedés és fejlődés lehetőségét. Aztán kiderül, hogy egy kommunista diktatúrát a vadkapitalizmus elemeivel kell vegyíteni, máris adott a recept az évtizedeken át folyamatosan tartó kétszámjegyű növekedéshez. A dolgok általában mindig, lényegükből fakadóan egyszerűek, de bonyolult tényezők befolyásolják őket. Viszont átértékelődik és feltevődik a kérdés: honnan eredhetnek a dolgok és merre tart az emberiség? Arrafelé, hogy ma a világ kapitalistái egy kommunista diktatúrának köszönhetik profitjuk nagy részét.
Ha más szemszögből tekintünk Kínára, az önkifosztás és a környezetrombolás, a környezetpusztítás példátlan esete tárul elénk. Még az olimpiai játékok soha nem látott pompáját is az ipari szmog árnyéka sötétíti be. Önmagukért beszélő adatok, hogy ott él az emberiség egyötöde, viszont a halálos kimenetelű üzemi balesetek 50-, a bánya-kataszrófáknak pedig nem kevesebb mint 70 százaléka náluk történik az utóbbi években. A nagyságrendeket az is jól illusztrálja, hogy az elmúlt két évben biztonsági okokból Kínában 6000 különféle bányát zártak be, de ezek hiányát makrogazdasági szinten észre sem vették.
A teljesség igénye nélkül, hiszen rettentően bonyolult tényezők is befolyásolják az események alakulását, meg kell még említeni a világ legsikeresebb és leghatékonyabb hálózatát, melyet szintén a kínaiak működtetnek. A világ legeldugottabb szegletében is fellelhető a kínai diaszpóra, melyet összességében 100 milliós nagyságrendűre becsülnek. Nekik köszönhető az, hogy a ma még általában kifogásolható, de javuló minőségű olcsó kínai tömegáru eljut mindenhova, sok esetben a szociális feszültségeket enyhítve és csillapítva. Ugyanis a legfejlettebb országokban is létezik egy olyan társadalmi réteg, mely az efféle áru vásárlásával elégíti ki szükségleteit. A hálózat tehát csendben és ügyesen, tudatosan vagy spontánul, de igen hatékonyan működik. Sok esetben olyan termékek nagy tömegét is értékesítve, melyek selejtnek is csak túlzással nevezhetők.
Egy angol csoport kutatást végzett, amelynek témája a globális kínai gazdasági előretörés várható következményeinek elemzése volt. Az elemzés alapján, várhatóan 10-15 éven belül drámai módon kiürülnek Kína olajtartalékai, ami nagyon meg fogja drágítani a ma még olcsó kínai termékek előállítását. Akkorra azonban a fejlett világ már tartósan leépíti gyártókapacitásait, tönkretéve ezzel nemcsak az iparágakat, hanem a belőlük élő embereket is. S akkor Kína monopolhelyzetét kihasználva olyan árakat szab, amilyeneket akar. Az ilyen forgatókönyv is Kína vezető szerepét jósolja.
Különféle forgatókönyvek, jóslatok, módszeresen elkészített analízisek léteznek tehát, viszont, hogy pontosan mi fog történni, senki sem tudja. Előre nem látható természeti katasztrófák, fegyveres konfliktusok, illetve forradalmi áttörést produkáló műszaki-technológiai találmányok, újítások merőben más fordulatot is adhatnak a világtörténelem eseményeinek.
