Az előre jelzett nyolc százalék helyett várhatóan csak a 7,6 százalékot éri el az ázsiai felzárkózó gazdaságok növekedése az idén, és az elemzések szerint jövőre sem várható ennél gyorsabb ütem. Kína nélkül, a térségbeli frissen iparosodott államok gazdasága az év végéig 4,7 százalékkal bővülhet a korábban jelzett 5,1 százalék helyett, és jövőre is „csak” 4,9 százalékos átlagos növekedés várható. Az elmúlt öt évben tehát a legmérsékeltebb lesz 2008-ban Ázsia gazdasági expanziója. Az előrejelzéseket az Ázsiai Fejlesztési Bank tette közzé, és a növekedési prognózis visszafogását azzal magyarázza, hogy lassult az amerikai gazdaság, amely az ázsiai exportlehetőségeket így beszűkíti, de az érintett országok belső fogyasztása is mérsékeltebb lehet a magas olajár következtében. Egyedül Thaiföld lesz az, ahol a vártnál gyorsabb növekedés is lehetséges, vélik az elemzők.
A növekedési ütem csökkenése mellett az említett országoknak a növekvő infláció is egyre inkább gondot okoz. Az elemzések arra is utalnak, hogy az idei év hátralévő részében és jövőre sem mérséklődik az infláció Ázsiában, ugyanis tartják magukat a magas energia- és élelmiszerárak. Az ottani inflációt a globális hatásokon, az olajár, az élelmiszerár emelkedésen kívül az is növeli, hogy mind szélesebb társadalmi rétegek jelennek meg fogyasztóként a piacon. Az inflációt fékezni kell, az ázsiai gazdaságokat, főleg Kínáét hűteni kell, inkább belső pénzellátási és kamatintézkedések fékezhetik az ázsiai gazdaságokat, semmint a fejlett piacok lassulása.
Mindenesetre az ázsiai GDP-növekedési ütemek ezután is messze meghaladják a fejlett országokéit. A fejlett piacok viszonylagos jelenlegi gyengesége közvetett úton érződik az exportlehetőségek szűkülésében is. A másik ellenkező hatású effektus viszont az, hogy ebben a helyzetben még nagyobb a jelentősége annak, hogy az ázsiai exportcikkek olcsók. E közvetett hatásokon kívül egyelőre nincs más, ami a fejlett országok piacai részéről fenyegetné az ázsiai fejlődést. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint Kínában a GDP-növekedés üteme idén 9,9 százalékos, jövőre 9,7 százalékos lesz. Ezek szerint az évi tíz vagy több százalékos gazdasági növekedés több évig tartó időszaka véget ér. Az infláció viszont a korábban prognosztizált 5,5 százalékról 7 százalékra szökik fel 2008-ban a világ legnépesebb országában. Sokan ezekre az adatokra úgy tekintenek, mint a kínai gazdasági aranykor végének közeledtére. A távol-keleti gazdaság lassan elveszíti legfőbb vonzerejét, az olcsóságot. A bérek 18 százalékkal nőttek, erősödik a bürokrácia, a GDP bővülése lassul. Az országban megtelepült külföldi cégek mintegy ötöde a továbbállást fontolgatja. Több vállalat máris más lehetőségek után keresgél, Vietnam, Thaiföld és Banglades jöhet szóba a térségből. Délkelet-Ázsiát megelőzheti a trendeknek megfelelően India, és jelentősen csökkenhet a Közép-Kelet-Európával szemben meglévő versenyelőny is. A Kínában befektető külföldi vállalatok egyötöde máshová tervezi áttelepíteni - többnyire összeszereléssel foglalkozó - gyárait. A kormány eltörölte a vállalatok számára eddig biztosított társaságiadó-kedvezményt, bizonyos termékek kivitelét pedig megadóztatja.
A lassulás oka az amerikai hitelpiaci válságra vezethető vissza. A pénzügyi szektor által elszenvedett veszteség több mint 500 milliárd dollárra tehető és ennek következményei alól a világgazdasággal együtt Kína sem vonhatja ki magát. Kína fejlődésének lendületét elsősorban az export adta eddig, amelynek visszaesése az ipari termelést is lassította.
Közgazdászok szerint a tendencia addig folytatódik, míg végül 8 százalék körül fog állandósulni az éves növekedés.
Korábban a szakemberek véleménye szerint egészségtelenül gyorsan fejlődött az ázsiai óriás, ezért a vezetők a gazdasági konjunktúra lehűtését szorgalmazták. A gazdaság visszafogása olyan sikeres volt, hogy most már szükség lenne megtámogatására, különben a nyugat-európai országokhoz hasonlóan recesszió alakulhat ki. A kormány szerint mindezzel együtt sem válik drasztikussá a kínai gazdaság lassulása, ha mégis eléri a 8 százalék körüli, egyes elemzők szerint kívánatos és kimondottan "egészséges" növekedést, még akkor is a világ leggyorsabban fejlődő országai közt tudhatja magát a jövőben is.
A kínai vezetőség sem nézi azonban tétlenül az eseményeket, gazdaságélénkítő csomag bevezetését jelentették be az országban. Az intézkedések összköltségei 200–400 milliárd jüanra, azaz, mintegy 30-60 milliárd dollárra rúgnak. A legfőbb cél az ingatlanpiac felélesztése és a lakossági fogyasztás növelése. Már a bejelentést követően az ázsiai tőzsdék szárnyalni kezdtek. A sanghaji börze 6, a hongkongi 2 százalékkal emelkedett.
Többen is a jelenséget az olimpiai játékok rendezésével, és annak befejeződésével magyarázzák. Szakértők szerint viszont nem arról van szó, hogy a kínai gazdaság az olimpiai végeztével lassulna. A globális hatások váltják ki a lassulást. Az Olimpia után két évvel nem szerényebb pompával világkiállítást rendeznek, melyekre már a jegyek is kaphatók. Aki szeretne ott lenni, szerezze be mielőbb, élőben megnézheti, mit tudnak mutatni a mostaninál 15-20%-al megnövekedett GDP-vel a háttérben.
