Befejeződtek a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) október 20-án kezdődött belgrádi megbeszélések, melyek során a szerbiai gazdasági és pénzügyi állapotok áttekintésén túl egy készenléti hitel jóváhagyásáról is tárgyalt az ország vezetősége a nemzetközi pénzintézmény Jan Kees Martijn vezette küldöttségével. Ana Brnabić kormányfő a közszolgálati televízióban elmondta, Szerbia az IMF-től 2,45 milliárd euró készenléti hitelt kér.
Ezt az összeget a költségvetés erősítésére és a nagyberuházási projektek befejezésére fordítanák.
A miniszterelnök szavai szerint az IMF úgy értékelte, hogy az ország „állami szektora és gazdasága ugyan nem megingathatatlan, de nagyon ellenálló”.
– 2014-től már volt egy készenléti szerződésünk az IMF-fel, ami azért jelentős, mert erősíti az ország hitelét, hiszen az IMF figyelemmel kíséri lépéseinket, tanúsíthatja, hogy pénzügyeink jó irányban haladnak, ez pedig segítségünkre van a közvetlen külföldi beruházások idevonzásában és abban, hogy olcsóbb hitelekhez jussunk – mondta a kormányfő. Megjegyezte, a várakozások szerint 3 százalék körüli lesz az idei gazdasági növekedés aránya.
A Szerb Nemzeti Bank közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy lezárult a 2021 júniusában aláírt, tanácsadói jellegű együttműködési program (Policy Coordination Instrument – PCI) kiértékelése, az új, készenléti hitelszerződésre (Stand-by Arrangement – SBA) pedig azért van szükség, hogy a globális válság időszakában támogassa a kormányzatnak a strukturális reformok végrehajtására irányuló törekvéseit, különös tekintettel az energetikai szektorra. Az elmúlt két hétben az IMF-küldöttség kedvezően értékelte a korábban megbeszélt gazdaságpolitika végrehajtását, és megállapította, hogy Szerbia a mind nagyobb kihívások ellenére megőrizte makrogazdasági, pénzügyi és fiskális stabilitását, valamint sikeresen megbirkózott a világjárvány okozta gondokkal. Azzal is kiérdemelte a Valutaalap dicséretét, hogy idejében felkészült a nemzetközi helyzet miatti további lehetséges megrázkódtatásokra – közölte a jegybank.
– Szerbia gazdasága jó elhárító mechanizmusokkal védekezik a sokkhatások ellen, stabilitásának fontos tartópillére a nagy devizatartalék, melyet körültekintően kezelünk, valamint a dinár euróhoz viszonyított, aránylag stabil árfolyama. A devizatartalékok összege szeptemberben magasabb volt a januárinál, és elérte 16,5 milliárd eurót, tovább növekedett a foglalkoztatás, és emelkedtek a bérek a magánszektorban. Az előzetes adatok szerint az év első kilenc hónapjában a közvetlen külföldi beruházások értéke túlszárnyalta a múlt év azonos időszakában jegyzett rekordot. Augusztusban az ún. problematikus hitelek aránya 3,19 százalék volt, majdnem egy teljes százalékponttal kisebb, mint a járvány kitörése előtt, ez pedig szintén intézkedéseink helyes kombinációjáról tanúskodik – közölte a Valutaalappal folytatott tárgyalások kapcsán Jorgovanka Tabaković bankkormányzó. Hozzátette, az egész világ az infláció megfékezésén fáradozik, Szerbia is ezt teszi, de a fokozatosság elvét követi. Az IMF javaslata szerint a további makrogazdasági intézkedéseket úgy kell kombinálni, hogy a pénzhígulás lassítását szolgálják, és megtartsák a devizaárfolyamok stabilitását is. A pénzintézet fontosnak tartja, hogy költségvetésben továbbra is nagy arányban jelen legyenek a kapitális kiadások, melyekkel megoldhatók az ország infrastrukturális szükségletei.
