Simon Gray, a Nemzetközi Világbank irodavezetője kijelentette, hogy Szerbiának kötelessége, hogy az eddig odaítélt hitelekkel ésszerűbben gazdálkodjon. Erre azért van szükség, hogy április folyamán amikor az újabb hitelek kiosztásáról döntenek majd, akkor az ország kedvező elbírálásban részesüljön. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a Világbank a már jóváhagyott hitelek összegét csökkenti, vagy esetleg azt másoknak ítéli oda. Gray meglehetősen intőleg szólt Szerbiáról, mondván jobban tenné, ha arra összpontosítana, hogy a jóváhagyott hiteleket minél ésszerűbben használja fel, ne arra törekedjen, hogy újabbakért folyamodjon a Világbankhoz. Nyíltan megmondta, hogy 2010-ben egyetlen egy beruházási hitelt sem hagynak jóvá, egyedül azt tervezik, hogy mintegy 200 millió dollár értékű költségvetési támogatást fogadnak majd el. Értékelése szerint Szerbiában baj van a hitelek felhasználásával, még ha némileg javult is a gazdasági helyzet. A Világbank délkelet-európai igazgatója áprilisban Szerbiába látogat, hogy betekintést nyerjen arra vonatkozóan, hogy az odaítélt pénzt valójában a tervezett projektumokra használják-e fel. Ellenőrizni fogja, hogy a vízlecsapolási vagy a nyugdíjbiztosítási projektumot kellőképpen kezelik-e az arra illetékesek. Amennyiben azt állapítják majd meg, hogy az eszközöket nem célszerűen használják fel, akkor a Világbank képviselői csökkenthetik a hitelt, vagy pedig a beígért összeget másnak ítélik oda.
Simon Gray, az esetleges hitelmegvonásnak a szerbiai gazdaságra gyakorolt negatív hatását sorolva, említette, hogy a magánszektornak nem lesz majd lehetősége külföldi kölcsönök igényelésére, csak a hazai forrásokra számíthat majd. Határozottan rámutatott arra is, hogy az országban többet kellene spórolni, többet beruházni és növelni a kivitelt, valamint a termelékenységet. Továbbá, a szerb kormánynak elsődleges kötelezettsége lenne a közigazgatás reformjának folytatása, hogy az hatékonyabbá és ütőképesebbé váljon, fejleszteni kellene az ügyvitel színvonalát, és fokozottabban oda kellene figyelni a legszegényebb körülmények között élő polgárok megsegítésére.
A közszféra reformjára az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A jelenlegi nyugdíjrendszer nem tartható fenn, szerinte túl sok pénz megy el a havi térítményekre, a hazai bruttó terméknek a 12 százaléka. Ennek egyik oka az lehet, hogy Szerbiában túlságosan kedvező feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy idő előtt nyugdíjba vonuljanak a dolgozók, az ilyen fajta rendszert anyagilag nem lehet tovább fenntartani.
