– Öt évvel ezelőtt, 2007-ben Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Csóka, Ada, Topolya és Kishegyes alapította meg a klasztert, a következő két évben pedig a szervezet működése kiterjedt az egész tartomány területére, s mostanra már 60 tagja van a tömörülésünknek, amely mindenekelőtt azért alakult meg, hogy összefogja Vajdaság egészségturisztikai kínálatát – mesélte beszélgetésünk elején Attila, akit az előző igazgató mandátumának a lejárta után választottak a megüresedett posztra. Az elmúlt évek a megalapítás évei voltak, mivel a klaszter mint tömörülési forma Szerbiában nem létezik, s ezért először alapítványként majd pedig alapként működtünk, és 2011 decemberében az alap újrajegyeztetése is megtörtént. A klaszter lényege, hogy összekösse horizontális és vertikális síkon az adott témában tevékenykedő embereket, s hogy – az egészségturizmusra vonatkoztatva – kapocsként működjön a fürdők és a szálláshelyek között. Eddig is léteztek ugyan egyoldalú és kétoldalú egyezmények a fürdők és idegenforgalmi ügynökségek között, de több azonos utazási iroda vagy idegenforgalmi tevékenységgel foglalkozó vállalkozás között ez nem létezett. Ezt az űrt igyekszik betölteni a klaszter.
Az egészségturizmus terén Vajdaság milyen helyzetben van Európa többi részéhez viszonyítva. Mely területeken tapasztalható lemaradás, s melyek az előnyei régiónknak?
– Kínálatban vagyunk lemaradva Európától, amit az állásra beadott pályázatomban is hangsúlyoztam, s már dolgozunk is azon, hogy behozzuk ezt a hátrányt. A fogorvosi, a plasztikai sebészeti beavatkozásokat illetőleg a mi orvosaink tudása világszintű, viszont az emberek, a pénzhiány miatt ezt nem veszik észre, mivel kevesen engedhetik meg maguknak ezeket a beavatkozásokat. Ugyanakkor ezek a számunkra magas díjszabások a külföldieknek olcsónak számítanak. Példának okáért Nyugatról sokan utaznak Magyarországra, hogy kedvező áron essenek át ezeken a kezeléseken. Mi többek között azon dolgozunk, hogy a magyarországiak nálunk végezhessék el ezeket a beavatkozásokat. Gyermekcipőben tipeg nálunk a wellnessturizmus is, s ezért a közeljövőben a tagjaink számára tanulmányutakat szervezünk Magyarországra, hogy megtapasztalhassák miképpen lehet ezzel foglalkozni. A tervek közt szerepel magyarországi újságírók meghívása is, akiket elvinnénk több fürdőbe s más egészségturisztikai helyre, hogy ezáltal is népszerűsítsük ezeket a lehetőségeket. Ezekre a tanulmányutakra, reklámcélokra és az irodák működtetésére egyébként 800 ezer dinárt sikerült szereznünk a tartományi gazdasági titkárságtól.
Melyek azok a tevékenységek, amelyeket a klaszter újdonsült igazgatójaként legfontosabbnak tart a kitűzött elképzelések közül?
– Már dolgozunk az internetes oldalunk átszerkesztésén, mert jelen pillanatban a klaszter tagjai csupán egyfajta egyvelegben szerepelnek a honlapon, nem pedig külön intézményekként. Ezenkívül az egészségturisztikai kínálatunk összeállításán is fáradozunk, amelyet már a január 25-én esedékes ljubljanai kiállításon szeretnénk bemutatni. Ezután egy belgrádi kiállításon veszünk részt február 26-án és 27-én, a következő hétvégén pedig Budapesten mutatjuk be kínálatunkat. A belgrádi kiállításra szeretnénk egy új kiadványt is megjelentetni.
Nemrég nyílt meg Vajdaság regionális képviseleti irodája Brüsszelben, tervezik-e a klaszter tevékenységét, kínálatát bemutatni széles körben, a többi uniós ország számára is?
– Tervben van, de ehhez rendkívül minőségi anyaggal kell előrukkolnunk, s ezt egy-két hónap alatt nem lehet összeállítani. Egy brüsszeli bemutatkozáshoz komoly, többnyelvű kínálatot kell prezentálnunk, természetesen árakkal együtt. Véleményem szerint a hazai árakkal kell megfognunk az uniós turistákat.
Van-e már konkrét külföldi érdeklődés tartományunk egészségturizmusa iránt?
– Igazgatóbizottsági tagként eddig is betekintésem volt a jelentésekbe, és ezek szerint egyre növekszik a német, az osztrák, a magyar és a bosnyák turisták érdeklődése az általunk nyújtott kínálat iránt, s a klaszterek között voltak olyan csoportok, amelyek a mi kiadványaink megtekintésének köszönhetően látogattak oda. A jövőben azon is dolgozni fogunk, hogy minél több visszajelzést szerezzünk ezekről.
Az egészségturisztikai kínálat részeként több gyógyfürdő is működik a tartomány területén. Ezek közül leggyakrabban a magyarkanizsait és a melenceit emlegetik az emberek, mi a helyzet a többi fürdővel?
– A többi fürdő esetében is van fejlődés. Apatinban például az elmúlt két évben több tízmillió dináros beruházások történtek. Új szállodarészeket és medencéket alakítottak ki, bowlingpályát építettek, most pedig egy sídombon dolgoznak. Óbecsén megtörténtek a próbafúrások, s a szerződést is aláírták a wellnessközpont kiépítése kapcsán, Versecen egy wellness-szálloda működik medencével. Ezenkívül mindenképpen Kovačicát és Vrdniket kell kiemelni. Lényegében ezeknek a szolgáltatásait fogjuk egyfajta csomagként kínálni az érdeklődő turisták számára.
Zentaiként miképpen látja szülővárosának esélyeit és lehetőségeit az egészségturizmus területén?
– Szerintem Zentának mindenképpen ki kell használnia azt, hogy eddig is volt termálkútja. Évek óta beszélnek arról, hogy majd különböző fúrások történnek. Minél előbb ki kellene építeni egy fürdőt. Tisztában vagyok azzal, hogy a város számára óriási feladat, de állami támogatásokkal és a magánszféra bevonásával mindezt meg lehetne valósítani. Ugyanakkor mindenképpen oda kell figyelni arra, hogy a közelben van Magyarkanizsa és Óbecse is, s ezért nem szabad elkövetniük azt a hibát, amit egyes magyarországi városok vétettek azzal, hogy azonos típusú fürdőket építettek ki. Mivel a magyarkanizsai fürdő gyógyászati célokat szolgál, ezért Zentán wellness- vagy élményfürdőt kellene kialakítani, természetesen annak függvényében, hogy milyen fürdője lesz. Óbecsének
