A múlt hét végén a dinár árfolyamcsökkenése elérte az eddigi legalacsonyabb szintjét, és újabb rekordot döntött. A Szerbiai Nemzeti Bank, hogy megakadályozza a nagyobb veszteséget 46,5 millió eurót adott el a devizapiacon, így a hétvégén a középárfolyam szerint 98,462 dinárba került 1 euró. Ez tegnapra 98,47-re módosult, s ehhez alkalmazkodva Újvidéken a váltóirodák 98,70-ért és 98,80-ért árulták az eurót. A hétvégén az úgynevezett pszichológiai határt is meghaladta a dinár árfolyama, hiszen akadt rá példa, hogy 100 dinárt kértek 1 euróért, s kaptak is. A központi bank adatai szerint 16 bankban volt három számjegyű az 1 euróért kért összeg.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy tartanunk kell e az inflációtól, és áremelési hullámtól a közeljövőben? A szakemberek leginkább úgy vélekednek, hogy a közfogyasztási cikkek árára nem lesz kihatással egyhamar az euró-dinár árfolyamváltozás, egyszerűen azért, mert ha drágítani kezdenek a kereskedők, nem lesz kinek eladniuk az áruikat. Másrészt az inflációra ez a fajta áremelkedés még nem kellene hogy kihasson.
Ivan Nikolić, a közgazdasági intézet munkatársa határozottan azon az állásponton van, hogy a dinár árának csökkenése nem fog az árak növekedéséhez vezetni, mert a kereslet nagyon kicsi, és a kereskedők nem tudnak majd mit kezdeni a portékáikkal, ha felemelik az árakat. A gyengülő dinár az üzemanyag, a földgáz, a villanyáram árának további növekedéséhez vezet.
Aleksandar Stevanović, a szabadpiac központ munkatársa úgy vélekedik, hogy a dinár árfolyamának csökkenése végső jelzés arra, hogy a Szerbiai Nemzeti Banknak és a gazdaságpolitika irányítóinak fel kellene fogniuk, hogy a kiviteli lehetőségeknek sokkal több esélyt kell adni, és ebből adódóan arra kellene törekedni, hogy a behozatalt csökkentsék, avagy megakadályozzák azt, hogy a behozatali áruk árát kényük-kedvük szerint alakíthassák a forgalmazók. Szerinte se kell attól tartani, hogy az infláció ez a mostani ingadozás miatt hamarosan begyűrűzik, noha figyelmeztet arra, hogy meglehetősen nehéz megjósolni azt, hogy milyen hatása lesz ennek a mostani dinárárcsökkenésnek hosszú távon. Úgy gondolja, hogy nem lesz tartós az árfolyamcsökkenés, és ez részben inkább azzal magyarázható, hogy a téli időszakban ugrásszerűen megnövekszik az euró iránti kereslet, amit egy ilyen kis és beszűkült devizapiac nagyon gyorsan észrevesz és a látható módon reagál.
Goran Nikolić, az európai stúdiumok intézet munkatársa drasztikusnak ítélte meg a dinár árfolyamának rohamos csökkenését, s az ő nézete szerint ez csak még a kezdet. A hazai valuta értéktelenedése még eltart, ám jó lenne tudni, hogy milyen szinten állapodik meg az árfolyam. A mostani ingadozás miatt még nem kell tartani az inflációs hatástól.
