2024. július 16., kedd

Halovány életjelek

A szerbiai gazdaság idei és jövő évi előrejelzéseiről
Valentina Ivančić: Szerbiában egyedül a mezőgazdaság mutatkozott meg exportra felkészült gazdasági ágazatként (Fotó: Dávid Csilla)

A Vojvodina CESS Piackutató Intézetnek és a bécsi Alkalmazott Tudományok Intézetének (IHS) munkatársai közösen dolgozták ki a szerbiai gazdaság idei és jövő évre vonatkozó felépüléséről szóló tanulmányt, melyből kiderül: a gazdasági növekedés enyhe, de pozitív előjelű, az infláció nem tartható a pénzügyminisztérium tervezett keretei között, és gond a nagyarányú munkanélküliség.

A bruttó társadalmi össztermék szemszögéből mérve Szerbia gazdasága az idén 2,7, jövőre pedig már 3,6 százalékkal növekedhet – derül ki az Újvidéki Master Központban ismertetett tanulmányból, melyet a Vojvodina Cess Piackutató Intézetnek és a bécsi Alkalmazott Tudományok Intézetének munkatársai ismertettek. Valentina Ivančić, a Vojvodina CESS igazgatója úgy fogalmazott: előrejelzései eltérnek azoktól a számadatoktól, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap készített. Az IMF ugyanis 2013-ra évi 5,5 százalékos GDP-növekedést jósol, vagyis ekkorra éri el a szerbiai gazdaság a világválság előtti állapotot. A valutaalap 2012-re már 5 százalékos gyarapodást jelez, amely szintén bátrabb a piackutató intézet előrejelzéseinél.

Az infláció alakulását is górcső alá vetették.

– Intézetünk az idei évre 8,4 százalékos pénzhígulást jósol, jövőre 7,1 százalékosat. Sokan feltették a kérdést, mennyire egyezik meg ez az adat a Nemzetközi Valutaalap és a gazdasági minisztérium előrejelzéseivel. Elmondhatom, van különbség. A mi eredményeink nagyobbak, mint a pénzügyminisztériumnak a másfél százalékos ingadozást megengedő 4 százalékos előrejelzése, amelyről már most az év elején úgy vélekedünk, hogy nehezen lesz megtartható. Állításunkat alátámasztják a külföldi cégektől beérkezett információk is, mely szerint 2011-ben és 2012-ben 1,5 milliárd eurónál többet semmiképp sem szándékoznak Szerbiában beruházni – mondta Valentina Ivančić.

A kutatás tárgyát képezte a munkapiac felkészültsége is, amelyről tudni kell: lassabban reagál a gazdaság eseményeire, később érezteti hatását, ám a felépülésére is több időre van szükség. A minapi statisztikai adatok szerint a munkaképes lakosság 26,7 százaléka vár állásra, a piackutató intézet mintegy 20 százalékról beszél, és arra az eredményre jutott, hogy ebben a tekintetben is hamarosan stabilizálódik a helyzet, sőt némi javulás is tapasztalható lesz. Úgy ítélik meg, hogy az idén 0,7, jövőre pedig 1,4 százalékkal csökken a munkanélküliek aránya. Érdekes módon a 2012-re vonatkozó adat az egyetlen, amely megegyezik az IMF előrejelzésével.

A hazai gazdaság alakulásának becslését nem lehetett volna elkészíteni a környező országok és egyben a világgazdaság alakulását ismertető kutatások eredményei nélkül. Ezekből kiderül, hogy az euróövezet országaiban tovább tart a tavaly megkezdődött felépülés. A 2009-ben elszenvedett 4,2 százalékos visszaesés után az EU-országokban tavaly 1,8, az idén 1,7, jövőre pedig 2 százalékos gazdasági gyarapodásról beszélnek. A számadatok a tagországok gazdaságának talpra állására utalnak, és egyben arra is, hogy nagyobb lesz a keresletük az importáruk iránt. Szerbiának kedvez ez az állapot, mert gazdaságának felépülését csakis a kivitelre alapozhatja. A legnagyobb külkereskedelmi partner, Németország tavaly 3,6 százalékos növekedést mutatott fel. Szerbia szempontjából jó jel, mert ha erősödik a külkereskedelmi partner, nagyobb lesz az exportáruk iránti kereslete, felvásárlóereje.

Vajdaság gazdaságának versenyképességéről is készült felmérés, amelyből kiderül, hogy egyedül a mezőgazdaság mutatkozott meg exportra felkészült gazdasági ágazatként. Versenyképes lehet az agráripari termelés, a turizmus és az élelmiszeripar. Egy dolgot azonban tisztázni kell – mondja Valentina Ivančić –, mégpedig azt, hogy olyan beállítottságú mezőgazdaság irányába kell gondolkoznunk, mely a külföldi piac igényeit szolgálja.