A tartományi helyi önkormányzati és a községek közötti együttműködési titkárság valamint a régiók közötti együttműködéssel foglalkozó titkárság volt tegnap a házigazdája annak az újvidéki tanácskozásnak, melyen az együttes fellépés jelentőségéről tárgyaltak a munkahelyteremtés érdekében. A házigazda szerepét Tomislav Stantić, Boris Barjaktarović és Miroslav Vasin titkárok töltötték be.
– A tanácskozás társadalmunk egyik legégetőbb problémájáról, az egyre növekvő munkanélküliségről szól. Ezúttal a témakört egy más nézőpontból, a községek közötti együttműködés szemszögéből közelítjük meg, ugyanis ez előfeltétele annak, hogy megpályázhassuk az európai uniós forrásokat. Egy-egy önkormányzat, ha egymaga pályázna EU-s forrásokra, kicsi az esélye annak, hogy részesüljön a pénzből, ellenben szélesebb társadalmi körben már sokkal könnyebb –, mondta Tomislav Stantić önkormányzati és községek közötti együttműködési titkár.
Tavaly mintegy 20 vajdasági község kapcsolódott be a községek közötti együttműködés programjába a szociális, a vidékfejlesztési és a művelődési projektumok révén. Három projektum érdemel említést, melyektől nagyobb létszámú foglalkoztatást remélhetünk. Az egyik a társadalmi rétegződés legalacsonyabb szintjén levő közösségek felkarolása. Ebben Kishegyes, Ada és Zenta járt elől, a romák, a nők és a testi fogyatékkal élők foglalkoztatása révén. A vidékfejlesztési projektumokban Szabadka és Zombor jeleskedett szakmai klaszterek megalakításával. A idegenforgalom terén pedig Karlóca, Beocsin és Ürög, ahol családokat vendégek fogadására készítették fel, és ezzel megélhetési lehetőséget nyújtottak nekik.
A tartományi munka- és foglalkoztatásügyi titkárság kezdeményezésére az idén mintegy 40 vajdasági község kapcsolódik be a munkába, amit igazol, hogy költségvetésükben céleszközöket irányoztak elő a helybeliek foglalkoztatására, amelyeket a tartomány közbenjárásával köztársasági forrásokból is pótolnak. Fontos hozzátenni, mondta Vasin, hogy a köztársasági kormány is meghirdette a pályázatokat az új munkahelyek és az önfoglalkoztatás terén is. A tartományi kormány minden egyes új munkahely megnyitását 130 000 dinárral támogatja, illetve 140 000 dinárral minden önfoglalkoztató munkahelyet. Arra a kérdésre, hogy tavaly hány személyt bocsátottak el munkahelyéről, és hány új foglalkoztatottat állítottak munkába, a titkár nem tudott pontos választ adni.
– Tartományi titkár lévén, csakis azokat az adatokat vehetem figyelembe, amelyeket a Tartományi Munkaközvetítő Szolgálat mint hivatalos szerv továbbít. Azonban, korántsem lebecsülendő tény, hogy az utóbbi hónapokban számos ember munka nélkül maradt. Ebben egy kicsit a titkárság munkája is bírálható, hogy nem sikerült meggyőzniük a munkáltatókat abban, hogy a felmerülő gazdasági nehézségek nem csupán a foglalkoztatottak elbocsátásával oldható meg. A titkárság stratégiája tehát az volt, hogy a munka nélkül maradottak számát egyensúlyozzuk az új foglalkoztatottakkal, ami csak részben sikerült.
– A számadatokra visszatérve elmondható, hogy ez mindig a manipuláció tárgyát képezi. Olyan jelentések láttak napvilágot, hogy Szerbiában 150 000–400 000 személy maradt az utóbbi időben munkahely nélkül. Ezek közül nem tudjuk hányan találtak új munkát, és mennyi a nyugdíjas. Annyi bizonyos, hogy a tartományi munkaügyi titkárság az elmúlt két évben mintegy 30 000 személyt állított munkába, és jelenleg 204 000 a munkanélküli tartományszerte. Ez némi növekedés a tavalyi év végéhez viszonyítva. Remélem, hogy az idényjellegű munkák beindulásával ez a szám ismét 200 000 alá esik, mondta a titkár.
