Az újvidéki Gazdasági Bíróságon a múlt héten került először napirendre az ún. célirányos csődeljárás alatt lévő PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát átszervezési terve, amiről több mint 2000 hitelezőnek kell véleményt mondania. A szavazás határideje március 28. – ekkor dől el, hogy a hitelezők elfogadják-e a „mentőcsomagot”. Nem hivatalos értesülések szerint várhatóan rábólintanak a kombinát konszolidációs tervére.
Az elkészült terv szerint a csődeljárással nem lehetne kifizetni az összes hitelezőt. A célirányos csődeljárás megkezdésének pillanatában a PIK-nek közel 5,5 milliárd dináros tartozása volt, a legtöbb pénzt természetesen a bankok követelik rajta, de mintegy 4,4 milliárd dinárnyi feltételes követelés is terheli a céget.
A konszolidációs terv kidolgozói szerint az elmúlt három évben a célirányos csődeljárás bevezetése óta először jegyzett a cég pozitív üzleti eredményeket. Az elképzelések szerint a terv elfogadását követő 180 napon belül a cég minden tartozást kifizet és végrehajtja a tervben foglalt átszervezéseket is, a költségeket pedig a PIK kasszájából és/vagy rövid lejáratú hitelből fedezik. A hitelezők egy részét pénzben fizetik ki, ezt a közel 46,5 millió dinárt a PIK a terv elfogadásától számított 14 napon belül törleszti, a többi hitelező pedig tulajdonrészt szerez a cégben. A legnagyobb részvényesek ilyen módon az AIK Bank, az Alfa Bank, az Unikredit Bank, az Agrobank, az adóhivatal, az Inteza Bank, a mezőgazdasági minisztérium, az Elektrovojvodina, a Srbijagas, a Vode Vojvodine, a Delta agrar, az óbecsei önkormányzat, az árutartalékok stb. lennének.
A mintegy 1600 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát elleni célirányos csődeljárás tavaly márciusban kezdődött. A cég korábbi tulajdonosa, Đorđe Nicović a cég sorsát egy 9 millió eurós – a tulajdonos másik cége, az Irva Investicija által használt – hitellel pecsételte meg, és a cég eladósodását egy 800 000 eurós lízingszerződéssel is növelte.
A dolgozók most már rendszeresen és késés nélkül kapják a fizetésüket, a kombinát pedig folytatja a termelést. A kormány tervei szerint a vállalatnak az állammal és a bankokkal szembeni tartozásai, az állami földek bérleti díja, valamint a szociális program költsége is az állami tulajdonrészt fogja növelni, de a hosszú távú tervek szerint a tartós konszolidáció után a céget egy stratégiai partner veszi majd át.
