Meglehetősen rafinált cselfogáshoz folyamodott az állam, hogy a devizában takarékoskodók lekötött pénze után járó adóval feltöltse a kasszáját. Az a kérdés, hogy gondatlanságból vagy szándékos, előre megfontolt késleltetésből sikerült 15 millió euróval gazdagítani az államháztartást, mert a kamatadót még mindig nem csökkentették a 20-ról a beígért 10 százalékra.
Arról van szó ugyanis, hogy a gazdasági válság begyűrűzése után 2008 végén a polgárok tömegesen vették ki lekötött devizájukat a bankoktól, tartva attól, hogy az elveszhet. A gazdasági szakemberek jól megfontolt lépéshez folyamodtak, hogy menthessék, ami menthető, s két kimondottan pozitívan értékelt intézkedést foganatosítottak: eltörölték a lekötött devizabetét után járó kamatot (amely 20 százalék volt) és az állam szavatosságot vállalt a lekötött devizáért (az addigi 3000 euró helyett 50 000 euróig). Az adómentesség ideiglenes intézkedés volt, 2008. január 30-ától 2009 december 31-éig volt érvényes. Ennek a két döntésnek köszönhetően a polgárok tavaly az év elején lassan visszavitték a pénzüket a bankokba, és ismét kedvezőnek minősítették a takarékoskodási mérleget.
Ahogy közeledett tavaly az adómentességre vonatkozó határozat lejárta, különböző hírek keltek szárnyra, leginkább az volt az elfogadható, hogy ismét bevezetik a kamatadót, de ezúttal nem 20 százalékos lesz hanem csupán 10 százalékos. Ezt határozottan megígérte Diana Dragutinović pénzügyminiszter. Azután telt-múlt az idő és nem történt semmi. Húzták-halasztották a megoldás foganatosítását, s végül december 17-én terjesztették be a kormány elé a kezdeményezést, hogy 10 százalékos adót rónak majd ki a devizatakarékra. Ez csak másnap került a köztársasági parlament elé, mondanunk sem kell, későn, mert ekkor már esély se volt rá, hogy napirendre tűzzék a felmerülő kérdést. A tavaszi ülésszakra tudták csak besorolni az adóügyet, amely március 2-án vette kezdetét és ott is csak a 3. napirendi pontra esett a választás. Egyébként szinte mindegy, hogy a 38 napirendi pont közül melyik tárgyalja a kamatadót, mert a köztársasági parlamentben az a szokás, hogy először a vitákra bocsátott kérdésekről és a törvénymódosítási javaslatokról (ezúttal a tavaszi időszakra vonatkozólag van vagy 700) döntenek, és csak utána szavaznak. Ezt követően az a szokás, hogy megjelenik a döntés a Hivatalos Közlönyben és ezt követően lép hatályba. Az optimista számítások szerint is legkorábban március végén vagy április elején lép életbe a 10 százalékos kamatadó.
Hogy ez miért gond? Egyszerűen azért mert január 1-jétől megszűnt az adómentesség és ezután automatikusan életbe lépett a régi törvény, amely szerint 20 százalékos adót számítanak a lekötött devizára. Így telt el a január, a február és így fog elmúlni a március is, a hozzáértők kiszámították, hogy a január végén lekötött deviza összege 6,1 milliárd eurót tett ki, s erre az összegre a polgárok három hónap alatt körülbelül 150 millió euró kamatadót fognak fizetni. Nem csekély összeg, állítólag ebből a jövedelem után járó adóként az államkasszába 30 millió euró fog vándorolni. Egyértelműen kiderül, hogy az államnak nem áll érdekében az adó eltörlése, de az sem, hogy mielőbb lecsökkentse 20 százalékról 10 százalékra az adót. Minél inkább húzzák az időt, annál jobban járnak, úgyhogy minden bizonnyal jól megfontolt, előre kiszámított rafinált manőver volt ez a döntéshalogatás.
