Megtudhattuk, hogy az idénre kiírt pályázat immáron a harmadik Start Up-kölcsön, amelyet a köztársasági gazdasági minisztérium nem köt jelzáloghoz, és a kezdő vállalkozók serkentésére szán. 2009-ben 4 milliárd dinár értékű kölcsönt ítélnek oda, 3,1 milliárd dinárt a köztársasági költségvetésből, 0,9 milliárd dinárt pedig a korábban kiosztott kölcsönökből befolyt részletek visszafizetéséből. Minden kezdő vállalkozó pályázhat, fizikai vagy jogi személy. Fontos, hogy Szerbia területén vállalkozzon és hogy a cégét 2008. június 1-jét követően jegyezték be a cégbejegyzési ügynökségnél. Ez alapján tudják bizonyítani, hogy új vállalkozásról van szó. Tehát olyan személyek pályázhatnak, akik korábban nem voltak magánvállalkozók, mondjuk állami cégnél dolgoztak vagy munkanélküliek voltak, esetleg nemrég fejezték be a tanulmányaikat. A kölcsönkérelmet a köztársasági kis- és középvállalatok és a vállalkozások fejlesztésével foglalkozó ügynökség valamelyik fiókintézeteiben vagy a Köztársasági Fejlesztési Alapnál lehet átadni.
Mlađan Dinkić hangsúlyozta, az a cél, hogy a fiatal vállalkozókat serkentsék. A 25 évnél fiatalabbak előnyt élveznek, de nem tesznek különbségek az idősebbek és a fiatalabbak között. A feltételek között szerepel, hogy 40 éves korig lehet pályázni, de ennél idősebbeknek is jóváhagyják a kölcsönt. Erről tanúskodik az az adat, hogy Vajdaság területén 2007 és 2008 folyamán 193 25 évnél fiatalabb vállalkozó kapott start up-kölcsönt, közülük háromszáznegyvenhárom 26 és 40 év közötti, százegy pedig 41 és 50 év közötti kezdő magáncég-tulajdonos. Az 50 évnél idősebbeknek is ítéltek oda kölcsönt, 44 ilyen jelentkező volt. Egyébként Vajdaságban az említett időszakban 684-en kaptak start up-kölcsönt, összesen 848,8 millió dinárt, s a vállalkozásoknak köszönhetően 2113 személyt tudtak foglalkoztatni. Országos szinten az elmúlt két évben 3783 új céget nyitottak a serkentőkölcsönnek köszönhetően, összesen 12 365 munkást foglalkoztattak, és az állami költségvetésből erre a célra 4,7 milliárd dinárt költöttek el.
A kölcsön odaítéléséhez a következő feltételeknek kell eleget tenni: a kölcsön legalacsonyabb összege 500 000 dinár lehet, a legmagasabb 1,3 millió dinár, az évi kamat 1 százalék, azzal, hogy az első évben nem kell elkezdeni a kölcsön visszafizetését. A törlesztési határidő 3–5 év lehet, és az ügyfél háromhavonta dinárban fizeti a részletet. A törlesztés összegét az euró árfolyamának alakulásához kötötték, alapul a Szerbiai Nemzeti Bank középárfolyamát veszik azon a napon, amikor a kölcsön részletének visszafizetése aktuálissá válik.
Fontos tudnivaló, hogy a kölcsön biztosítékaként dologi biztosítékot szoktak alkalmazni, a zálogként átadott tárgyra vagy két kölcsönképes kezesre van szükség. Egy kezes is elegendő, ha jogi személyről van szó. A start-up-kölcsön sajátossága, hogy nincs jelzáloghoz kötve, ehhez csak akkor szoktak folyamodni, ha a kérelmező nagyobb összeget igényel.
Szinte bárki pályázhat, aki most nyit magánvállalkozást, ám akadnak kivételek. Nem pályázhatnak azok, akik mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkoznak, az állam az infrastrukturális beruházásokat és a kereskedelmet sem hajlandó támogatni, és különösen odafigyelnek arra, hogy nem adnak kölcsönt gépkocsira és olyan vállalkozásra, amelyik szerencsejátékkal foglalkozik.
A gazdasági miniszter elmondta, hogy a három év során legtöbben az élelmiszer-feldolgozásra igényeltek kölcsönt, és kaptak is. Második helyen a különböző szolgáltatások végzése áll, harmadikon az építőipari tevékenység, a negyediken pedig a fafeldolgozás. Egy érdekes adatot közölt: világszerte az a tapasztalat, hogy a lakosság mindössze 5 százaléka hajlik arra, hogy magánvállalkozásba kezdjen. Nem egyszerű dolog ez, határozott elképzelés kell ahhoz, hogy valaki mivel kíván foglalkozni, bátorság, merészség, találékonyság, és nem mellékesen kockázatvállalási készség szükséges. Azt állítja, hogy ez Szerbiában is egyre elterjettebbé válik, s mindinkább hajlanak a fiatalok a vállalkozásra. A kétéves tapasztalataik nagyon jók – mondja Dinkić, hiszen mielőtt belekezdtek a kölcsön folyósításába, Svédországba mentek érdeklődni, s ott azt a felvilágosítást kapták, hogy a hasonló jellegű kölcsönök esetében 30 százalékos volt a visszafizetési részlet. Nos, nálunk ez jóval nagyobb, az utóbbi két évben azok, akik kölcsönt vettek fel, 70 százalékban rendszeresen törlesztik adósságaikat.
