Javában tart a szövetkezetekről szóló törvény megalkotása, amelynek keretében helyet kap majd a szociális szövetkezetekről szóló rendelet is. Ennek apropóján tartottak tegnap Újvidéken kerekasztal -beszélgetést a 484-es Csoport, a belgrádi Nemi Egyenjogúsági Bizottság és Kanada szerbiai nagykövetsége képviseletének közös szervezésében, ahol a törvénytervezet javaslatával ismerkedhettek meg az egybegyűltek.
Miroslav Vasin tartományi munka- és foglalkoztatásügyi titkár elmondta, a szövetkezetekről szóló törvény megírásának időszakában érdemes odafigyelni arra, hogy a társadalom miként tudja segíteni, önfoglalkoztatásra serkenteni a peremre szakadt szociális rétegekbe tartozó polgártársait. Tény, hogy vidékünkön a szociális gazdaság még gyermekcipőben jár, de sajnos az is a valósághoz tartozik, hogy társadalmunk számottevő része megélhetési gondokkal küzd. A foglalkoztatási titkárság ismerete szerint hat társadalmi rétegződés tartozik ebbe a csoportba. A munkanélküli fiatalok, a munkahely nélkül maradt ötven évnél idősebb polgárok, a romák, a testi és lelki fogyatékkal élők, az ország más vidékeiről elűzött és elmenekült személyek. A szövetkezetekről szóló törvény lényege, hogy államilag irányított módon munkába tudják állítani a szóban forgó személyeket. A szociális gazdaság feladatának hordozói civil szervezetek lennének, akik egyben a kapocs szerepét is vállalnák az állam és az érintettek között.
A feladatban nem csupán az állam és a civil szervezetek, hanem az érintetteknek is lépniük kell. Sorsuk jobbrafordulását nem csupán az állami intézkedésektől, és a szociális juttatásoktól várhatják. Nekik is ki kell venniük részüket a munkakeresésben. Az önkormányzatok a szociális helyzet javításán dolgoznak majd azzal, hogy ezeket az embereket munkába állítva azt az érzést keltik bennük, hogy ők is hasznos elemei ennek a társadalomnak. Nem csupán szegényekként, peremre szorultakként tartják őket számon, hanem munkájuk révén hozzájárulhatnak az ország gyarapításához. Ez módja annak, hogy foglalkoztatás révén, az eddig elhanyagolt személyek erőforrásainak igénybevételével növelnék azok önbizalmát, és elősegítenék aktív állampolgárrá válásukat. Nem mellékes, hogy egyben szociális helyzetükön is javítani tudnának, tette hozzá Vasin.
