2024. július 16., kedd

A PIK Bečej mint iskolapélda

Szerbiai Munkáltatók Uniója: A vállalkozások mindössze 18,2 százaléka fizeti rendszeresen foglalkoztatottjait
Miroslav Vasin (fotó: www.vojvodina.gov.rs) A korábban privatizált, de időközben csődbe juttatott vagy átszervezés alá helyezett vajdasági vállatok helyzete nem fordult lényegesen jobbra, de amióta a tartományi kormány gyámsága alá kerültek, helyzetük stabilizálódott, jelentette be tegnap Miroslav Vasin tartományi munka- és foglalkoztatásügyi titkár a vajdasági kormány épületében megtartott szociális és gazdasági tanács ülésén. Mint mondta, több mint egy tucat vállalatról van szó, melyekben az irányítást a tartomány vette át. A legnagyobb siker, hogy a foglalkoztatottak számát nem csökkentették.

A Szerb Köztársaság egyik legkirívóbb csődhelyzetébe az óbecsei PIK Bečej mezőgazdasági birtok került, a privatizálás után az új tulajdonos a tönk szélére juttatta a vállalatot, és hatalmas adósságot halmozott fel. Egy éve, mondta Vasin, pontosabban 2011. április 12-én vezették be a tartományi irányítást a PIK Bečejben, és ez alatt az idő alatt 1,5 millió euró hasznot valósított meg a birtok. Most a dolog neheze következik, vagyis a korábbi hitelezők iránti tartozások kiegyenlítése. Ugyanis, a legnagyobb hitelezők a bankok voltak, és most ezek kiutalt pénzük fejében termőföldet szeretnének maguknak. A tartományi kormány szerint ekkora birtok felaprózása megengedhetetlen, és azon lesznek, hogy a tőke 51 százaléka állami tulajdonba kerüljön vissza. A bankok iránti adósság rendezését a tartomány vállalja magára.
– A PIK Bečej egyébként iskolapéldaként szolgálhat arra, miként állíthatók le a vállalatból való pénzáramlások, és miként tartható munkaviszonyban mind az 1500 foglalkoztatott – mondta Vasin.
A tanács ülésén képviseltette magát a Szerbia Munkáltatók Uniója is, és rámutattak az ország kis- és közepes vállalatait sújtó nehézségekre. A jelentésből egyebek között kitűnik, a hazai ügyviteli jogszabályoknak és rendeleteknek az EU-s előírásokkal való összehangolása a gazdaság terhére számos illetéket, kötelezettséget, más szóval költséget hozott, amelyet sokan kizárólag hitelekből tudtak fedezni. Továbbá a pénzügyminisztérium még mindig nem döntött a legfelsőbb keretről, amelyet a kis- és közepes vállalatok kommunális illetékként és egyéb díjként kötelesek az önkormányzatoknak fizetni. A minimálbér összegének 10-12 százalékos növelése nincs összhangban az ország gazdasági növekedésének ütemével, ugyanis a Szerb Nemzeti Bank és az IMF is az idei évre mindössze 0,5 százalékos növekedést irányzott elő. A vállalatok mindössze 18,2 százaléka folyósítja rendszeresen foglalkoztatottjainak a fizetést. A jelentésben az is olvasható, hogy 2008 elejétől 2011 végéig az országban 265 356 munkahelyet szüntetek meg az ágazatban, és ez alatt az idő alatt 121 340 magánvállalkozásra került lakat. A szürkegazdaságban termelt jövedelem meghaladja a bruttó hazai össztermék több mint 40 százalékát, az ország kevésbe fejlett vidékein pedig a 60 százalékot is.
A Vajdaságra vonatkozó adatokból kiderül, hogy míg 2008-ban 10 954 új vállalatot nyitottak, tavaly mindössze 7677-et. Négy évvel ezelőtt 3067 vállalatot töröltek a cégjegyzék listájáról, 2008-ban pedig 13 339-et. A vállalkozások 47,1 százaléka szembesült tavaly a fizetési nehézségekkel, ami azt jelenti, hogy szinte minden második számláját legalább egy napon át zárolták.
Ugyancsak a Szerbiai Munkáltatók Uniójának adata, hogy a négy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva tavaly év végén Vajdaságban a magas szakképzettségű munkanélküliek száma 96,4 százalékkal növekedett.