Már nem titok, hogy a köztársasági elnökválasztást követő napon a bankok tömegesen vásárolni kezdték az eurót, és emiatt az eddig is folyamatosan gyengülő árfolyam még nagyobb lendületet vett. Egyesek ezt Tomislav Nikolić nevéhez kötik, de a gazdasági szakértők többsége úgy vélekedik, a dinár erővesztése a hazai gazdaság gyengeségével, az új kormány bizonytalan gazdaságpolitikájával, valamit azzal a ténnyel vonható párhuzamba, hogy az adósságtörlesztéseik miatt a hazánkban tevékenykedő pénzintézetek tömegesen küldik külföldre az itt felvásárolt eurót.
A dolog egyensúlyozása céljából a Szerbiai Nemzeti Bank a múlt héten mintegy 75 millió eurót, a napokban pedig 40 millió eurót bocsátott forgalomba, de ez sem tudta lényegesen visszafogni a folyamatot. Ugyanis február 27-e óta nem volt példa arra, hogy egy nap leforgása alatt – mint ahogyan tegnap történt – a dinár euróhoz viszonyított árfolyama 73 parát veszítsen az értékéből.
Ivan Nikolić, a belgrádi Közgazdasági Intézet munkatársa úgy ítéli meg, hogy a dinár lejtmenete mindaddig nem tartható vissza, amíg az új kormány nem rukkol elő határozott gazdaságpolitikájával, melynek bátorítóan kell hatnia a beruházókra. Ez azonban nem elegendő, az új kormány nem folytathatja elődeinek költekező politikáját, kötelező érvényű megszigorításokra, szerkezetbeli újításokra, valamint a gazdaság fellendülését célzó intézkedésekre van szükség – hangoztatja Nikolić.
Dragovan Milićević, a makroekonomija.org gazdasági honlap munkatársa is azon a véleményen van, hogy az elnökválasztások nem hatottak döntően az árfolyam alakulására, mert ha valóban spekulatív beavatkozásokról lenne szó, akkor azoknak a hatása sokkal súlyosabb nyomokat hagyna. Egyszerűen az történik, hogy elérkezett a bankok által felvett hitelek törlesztésének ideje, és hatalmas összegeket utalnak át külföldi anyavállalataik számlájára – természetesen euróban. Arról is hallani lehet, hogy nem csupán a hitelrészleteket folyósítják, hanem az időközben magvalósított hasznot is kiviszik az országból.
Egy biztos, a dinár értékvesztése addig nem lassul, amíg nem csökken az euró iránti kereslet. Ennek időtartamát pedig nem lehet megjósolni, mert a vállalatok üzleti titokként kezelik, hogy milyen időközökben törlesztik hitelüket. Ne feledjük azt se, hogy a dinár értékvesztésében szerepet játszik az állam is, mert devizavásárlásra kényszerül, hogy kifizethesse tartozásait az állami kötvények tulajdonosainak.
Az a tény, hogy a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások megkezdését is későbbi időpontra halasztották, szintén hozzájárul az dinár árfolyamának gyengüléséhez – teszi hozzá Milićević.
