Nem csupán a dinár euróhoz viszonyított árfolyama, hanem az ország eladósodottsága is rekordot döntöget. A közzétett adatok szerint Szerbia hazai és külföldi hitelezőknek 14,34 milliárd euróval tartozik. A külföldi országok közül leginkább Oroszországnak, Olaszországnak, Kínának, Franciaországnak, Líbiának adósodott el az állam, de jelentős tételt tesz ki a hazai és külföldi bankoktól felvett hitelek összege is.
Két oka van annak, ha egy állam adósságba keveredik, mondják a szakértők. Egyrészt ezzel a költségvetési hiányt igyekszik enyhíteni, másfelől pedig nagyobb beruházásokat finanszírozni. Mindkét esetre az állam hiteleket vett fel, és ha már ez sem volt elegendő, a hiány pótlására állami kötvényeket és értékpapírokat bocsátottak ki.
Szerbia mintegy tíz, hazánkban is tevékenykedő külföldi banknál adósodott el. Kiszivárgott, hogy a párizsi székhelyű Societe Generale Banknál azért kért hitelt, hogy törlessze az előbbi külföld iránti adósságát. A hazai Kereskedelmi Banknál és az EFG Eurobanknál azért folyamodott hitelhez, hogy megvásárolhassa az ország nagykövetségi épületét Brüsszelben, továbbá ebből a pénzből vették meg és újították fel a belgrádi Aeroinžinjering épületét.
A kibocsátott állami kötvényeket túlnyomórészt pénzintézetek, vállalati társulások, biztosítóházak és a nyugdíjalap vásárolta fel. A kötvények vonzók lettek az üzleti világban a tízszázalékos adóeltörlés miatt, de az időközben bekövetkezett árfolyam-ingadozás, a külföldi beruházók érdektelensége mind oda vezetett, hogy az állam ezúttal sokkalta nagyobb nyereséget lesz köteles visszafizetni, mint abban az esetben, ha a dinár tartotta volna magát a korábbi szinten. A kötvények oroszlánrészét, egyes kimutatások szerint 91 százalékukat a nemzetközi beruházási alapok szerezték meg.
Az ország adósságának kétharmada fix kamathoz kötött. Ez részben kedvező, mert a törlesztés tervezhető, de aggodalomra ad okot a visszafizetendő részlet nagysága.
