(Léphaft Pál karikatúrája)
Nem mindegyik érintett akarja elismerni, de szakértők egyetértenek abban, hogy vagy a pénzügyi- és az (állam)adósságválság vagy a fizetésképtelenség terítette le Görögországot, Írországot és Portugáliát. Az Európai Uniót kínzó tengernyi gazdasági, szociális és pénzügyi probléma miatt gyakran vetődik fel a kérdés: melyik tagállam lesz a következő, és meddig tarthat ez az állapot, amely az eddiginél súlyosabb nemzetközi pénzügyi válságba torkollhat.
Optimista elemzők szerint öt-hat év múlva lesz vége a bajoknak; a borúlátóbbak tízéves válsággal riogatnak. Abban viszont mindenki egyetért: a válság epicentruma ezúttal Európa, s az új áldozat az eurózóna negyedik legnagyobb gazdasága, a tönk szélére sodródott Spanyolország.
Az esetleges spanyol államcsőd a görögökénél sokkal súlyosabb megrázkódtatást okozna. Sőt, egy ekkora ország gazdasági-pénzügyi összeomlása megrengetné az egész EU-t és az eurót, ami új, világméretű pénzügyi pánikot és lavinát indíthat el. A Nemzetközi Valutaalap szerint az euró összeroppanása sokkal pusztítóbb hatású lenne a világgazdaságra, mint a 2008-as pénzügyi válság volt.
Spanyolország a minap pénzügyi segítséget kért bankrendszere megmentésére. A hitel (mentőcsomag) az euróövezet tagállamaiból érkezik; összege 100 milliárd euró is lehet. A hitel (és kamatának) visszafizetése mellett Madridnak meg kell reformálnia a spanyol pénzügyi ágazatot és „más kötelezettségeket és kompromisszumokat” is vállalnia kell.
Görögország, Írország és Portugália után Spanyolország a negyedik euróövezeti tagállam (a 17-ből), amely külső segítségre szorul. Sokan attól tartanak, hogy a 2008-ig tíz éven át kiválóan teljesítő, de jelenleg már-már az adósságcsapdában vergődő és mély recesszióval küszködő spanyol gazdaságot, államot és bankrendszert külföldi hitelekkel is nehéz lesz megmenteni.
A riasztó spanyol helyzetre figyelmeztet a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is; előbbi (egyszerre) két fokozattal, utóbbi hárommal rontotta az ország hitelbesorolását. A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítője, az amerikai Moody’s is lesújtó véleményt fogalmazott meg a romló spanyol pénzügyi helyzetről és a betegeskedő gazdaságról. A hónapok óta zuhanó spanyol részvénypiac szintén a válság jele.
Tény, hogy Spanyolország gazdasága és bankrendszere rendkívül sérülékeny. Az Ibériai-félsziget országa nagyobb bajban van, mint Olaszország, az ugyancsak problémásnak tartott másik déli euróövezeti tag. Az égető spanyol gondok legfőbb okai – a megroggyant bankrendszer mellett – a felduzzadt államadósság és költségvetési hiány, a mind magasabb állampapír-piaci hozamok, a hatalmas vállalati és háztartási adósságok és a bedőlt vagy problémás hitelek. (A vissza nem fizetett hitelek aránya 2007 óta megtízszereződött!). Az EU-ban is példátlan, közel 24,5 százalékos munkanélküliség szintén súlyos tehertétel. Minden negyedik – összesen 5,64 millió – ember állástalan. A fiatalok több mint felének nincs munkája; emiatt tömegesen vándorolnak külföldre.
A 2011 végén hivatalba lépett spanyol konzervatív kormány szerkezeti reformokkal igyekszik talpra állítani a recessziós gazdaságot. Az államkassza hiányát 1977. óta nem tapasztalt rendkívüli megszorításokkal mérsékelné, amelyek ellen szinte naponta tömegek tüntetnek. A kormány az év második felében 27 milliárd euróval akarja csökkenteni az állam költségeit. Ezt az összeget a kormányzati kiadások lefaragásával (így a minisztériumoknak szánt pénz visszafogásával, s a közalkalmazotti bérek befagyasztásával) és adóemelésekkel kívánja biztosítani. A nyugdíjkorhatár felemelésére (67 évre) is sor kerülhet.
A kormány nehezen boldogul a súlyos gondokkal. Ez mindinkább nyugtalanítja a nemzetközi befektetőket, akik már veszélyesen magas kamatra adják Madridnak az állam működéséhez szükséges hiteleket. Nem kizárt, hogy megszabadulnak spanyol állampapírjaik többségétől is; ez súlyos csapás lenne az országra. A bizalom már megingott: az első negyedévben 100 milliárd euró értékű spanyol állampapírt adtak el a befektetők, az országba érkező banki külföldi hitelek pedig 81 milliárd dollárral csökkentek. (Aki magánszemélyként megteheti, szintén külföldre menekíti a pénzét.).
Egy másik fontos vészjelzés a tízéves futamidejű spanyol államkötvények hozama. Ez százalékban meghatározott összeg (profit), amelyet évenként azoknak fizet a kormány, akik a nemzetközi pénzpiacon megvásárolták az állam kötvényeit, s így pénzt „adtak” (hitelt nyújtottak) az országnak. Minél magasabb e kötvények hozama – tehát a kötvényvásárlók, hitelezők profitja –, annál nagyobb a baj a kormány és az ország szempontjából. A tízéves spanyol kötvények esetében a mutató túllépte a veszélyes és kockázatos hat százalékos határt; 6,5 százalékhoz közelít. Ezzel Spanyolország a negyedik helyre került a hosszú távon legnehezebben finanszírozható euróövezeti tagok listáján. A befektetők még nem estek pánikba, de a tízéves spanyol államkötvények hozamemelkedése az aggodalmukat jelzi.
Az igazán riasztó az, hogy a spanyol kötvénypiacon kísértetiesen hasonló dolgok zajlanak, mint amilyenek a fizetésképtelenség beállta előtt Görögországban, Írországban és Portugáliában történtek.
További, legalább ilyen fontos intő jel a túlhitelezés és a rengeteg sebből vérző spanyol bankrendszer, illetve pénzügyi szektor. A bankoknál nagyon sok a rossz, vagyis a vissza nem fizetett hitel. Emiatt az államnak rengeteg pénzintézetet fel kell tőkésítenie, azaz óriási összegekkel megmenteni a csődtől. Ha ezt Madrid saját zsebből állná, összeomlana az ország. Ezt elkerülendő, külső pénzügyi segélyért kellett folyamodnia.
A kialakult helyzetért a takarékpénztárakat, a hírhedt cajákat tartják a főbűnösöknek. Ezek a legrosszabbul tőkésített európai hitelintézetek közé tartoznak. A caja bankrendszer, amely a spanyol ügyfelek betéteinek felével rendelkezik, 2011-ig alig volt szabályozva.
A spanyolok horribilis összeggel, összesen csaknem 2400 milliárd euróval (!) tartoznak a bankoknak, amelyek a hazai bőség korában, 1999 és 2007 között, szórták a pénzt a mohó ügyfeleknek. Főleg ingatlanvásárlásra adtak könnyen és olcsó, jelzálog alapú hiteleket.
A bankhitelek hatalmas buborékká nőttek. Sokan attól tartanak, hogy a spanyol ingatlan- és hitelbuborék kipukkanása csak idő kérdése.
Egyelőre senki nem tudja, mekkora is a baj a pénzügyi szektorban és mekkora lesz a „mérgezett” (bedőlt) hitelek végösszege, amelyeket a bankok soha nem kapnak vissza, s be sem tudnak hajtani. Annyi már bizonyos: jelenleg a bankok kétes hitelei elérik a 260 milliárd eurót, ebből csaknem 185 milliárd euró a bedőlt ingatlanhitelek értéke.
Csak az utóbbi összeg oly mértékben terheli a spanyol bankszektort, mint amilyen az USA pénzintézeteit nyomasztotta 2008-ban, az ottani jelzáloghitel összeomlását követő világválság kirobbanásakor.
