Az újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron a németországi DEG Fejlesztési és Beruházási Társaság szervezésében kedden megtartott konferencián Milan Stegić , a szerb mezőgazdasági miniszter tanácsosa ismertette a szerbiai agrárium kínálta beruházási lehetőségeket. A tőkehiányban szenvedő hazai gazdaság helyzetén sokat lendítene az országba érkező külföldi tőke. Milan Stegićet arr ól kérdeztük, hogy a szerb állam milyen intézkedésekkel tudná további beruházásra serkenteni a külföldi cégeket.
– Németország hagyományosan jó külkereskedelmi partnere Szerbiának, ugyanis a hazai mezőgazdasági termékek egyik legnagyobb felvásárlója. Ez a tény arra enged következtetni, hogy ha a német piac igényli az itteni élelmiszert, akkor a minőségük is megfelelő. A szerb kormánynak tovább kell lépnie, és az lesz a feladata, hogy a német gazdasági kamara, a német pénzügyi intézetek és a forgalmazók képviselőivel ismertesse a szerb élelmiszeripar további lehetőségeit is, ennek továbbfejlesztésére külföldi technológiákra, és nem utolsósorban tőkére lenne szükség. Az ország négy élelmiszeripari ágazatban, a húsiparban, a tejtermelésben, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozó iparban tudna többet nyújtani.
Az eddigi tárgyalások során mit tapasztaltak, támasztanak-e a német élelmiszeripar képviselői feltételeket, és ha igen, melyeknek kell a közeljövőben eleget tenni?
– Legfontosabb számukra az ország politikai, gazdasági stabilitása, mert most már nem az a kérdés hogy érdemes-e a szerbiai élelmiszeriparba beruházni, hanem az, hogy az állam és ezen belül az önkormányzatok nyújtanak-e segítséget a vállalkozói engedélyek és egyéb dokumentumok beszerzésében.
A tanácskozáson képviseltették magukat a külföldi bankok is.
– Az utóbbi egy évtizedben a szerb kormány nagyon sokat dolgozott az agrárium finanszírozásán, gyakorlatilag 2000 óta folyamatosan ömleszti a pénzt a mezőgazdaságba. Számos hitellehetőséggel igyekszik serkenteni az ágazatot, és fejleszteni az élelmiszeripari kereskedést. Az eredmények nem maradtak el, és a jövőben is szükség lesz friss tőkére. Ezért fontos e tárgyaláson a bankszektor jelenléte.
Az élelmiszeriparba való beruházás mellett fontos a terménytőzsdei kereskedés felélénkítése is, ugyanis ez irányban is érdeklődnek a külföldiek. Jelenleg hol tart az ország?
– A minisztérium első lépése az volt, hogy az Újvidéki Terménytőzsde regionális jelleget kapjon, és hogy minél nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terméket forgalmazzon éppen e tőzsde révén. Az utóbbi egy évben komoly tárgyalások folytak az egykori jugoszláv tagköztársaságokkal, és különösen Magyarországgal annak kapcsán, hogy miként növelhetők a regionális terménytőzsdék kapacitásai. A tárgyalások még nem fejeződtek be, de már most dolgozunk az újvidéki tőzsde terménybefogadó képességének növelésén.
Ennek lenne még egy előfeltétele, mégpedig a tőzsdékről szóló törvény meghozatala. Ez mikorra várható?
– A tőzsdékről szóló törvény még a kidolgozás folyamatában van, már több mint egy éve készül, és bízunk abban, hogy az év végéig túl lesz a képviselőházi procedúrán és megkezdődhet alkalmazása.
A vásári rendezvény során olyan kijelentések hangzottak el, hogy az élelmiszeriparban tevékenykedő jogi személyek a bankoktól kedvezményesebb, mintegy 3 százalékos évi kamattal igényelhetnek hitelt, de feltételül szabták, hogy bizonyos mennyiségű terménykészletük valamelyik közraktárban legyen letétben.
– Tavaly kezdett éledezni ez a gyakorlat, amelyet a közraktárakról szóló törvény szabályoz. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik termékeiket valamelyik raktárban zálogba helyezték el, állami támogatással 3 százalékos kamattal kérhettek banki hiteleket. Egyesek már tavaly is éltek a lehetőséggel, és reméljük, hogy az idén még többen folyamodnak ehhez.
Arról is lehetett hallani, hogy hamarosan az Újvidéki Tőzsde terménykötvényeket bocsát ki.
– Az első lépéseket már megtettük, de hogy a dolog beinduljon, még sok feltételnek kell eleget tenni. A környező országoknak is évekre volt szükségük a zökkenőmentes munkához. Szerbia esetében a terménykötvényekkel történő kereskedés leghamarabb jövőre teljesedhet ki. Arra is szükség van, hogy a közraktárakban kiadott kötvényeket a Szerb Nemzeti Bank is elismerje fizetőeszközként. Ez jövőre várható.
