Milliókat keresnek az ügyvédek olyan értelmetlen panaszokkal, amelyeket iskolák, egészségházak és szociális központok ellen nyújtanak be – járt utána a visszaéléseknek a Szerbiai RTV. A közérdekű információkról szóló törvény módosítását követően ugyanis sok ügyvéd használta ki a panasztétel erejét arra, hogy jelentős jövedelemhez jusson. Olyan adatokat kérnek le ugyanis az intézményektől, amelyekről tudják, hogy teljesíthetetlenek a rendelkezés által megszabott határidőben. A visszaélésekre a jogvédő hívta fel a figyelmet.
Milan Marinović, a közhasznú információk és a személyes adatok védelmével megbízott jogvédő a szerb sajtóhoz fordult és elmondta, hogy milyen kérelmeket csoportosítanak a haszonleső ügyvédek.
– A szociális központtól például lekérik az alkalmazottak számát és azt, hogy közülük kik rendelkeznek szabadalmi levéllel a munkájuk végzéséhez. Az önkormányzatoktól azt kérik, hogy bizonyítsák, rendelkeznek labdarúgó klubbal, focipályával, és azok megfelelnek-e a törvénybe foglalt követelményeknek, és fiatalítanak-e tervszerűen. Ecsetelni sem kell, hogy ez mennyire értelmetlen egy kis helyi közösségben, ahol a legfiatalabb lakos is nyugdíjas – mutatott rá Marinović. Majd folytatta a felsorolást: – Az iskoláktól a kirándulások levezetésének módját kérik számon: ilyenkor többnyire az össz oktatási intézménynek elküldik az értelmetlen kérvényeiket. Az egészségházakat sem kímélik: adatokat kérnek a felszereltségükről, az önkormányzatoktól pedig követelik, hogy számoljanak be a koronavírus-járvány elleni küzdelmük aktualitásáról – emelte ki a jogvédő.
Hangsúlyozta, hogy az ügyvédek a visszaélések miatt elsősorban a kis állami szerveket veszik górcső alá, amelyekből a legtöbb van Szerbiában. Főként azokat az intézményeket lepik el értelmetlen kérelmeikkel, amelyek gazdaságilag és infrastrukturálisan is a leggyöngébbek közé tartoznak, így nem tudnak megfelelően reagálni a törvény által meghatározott határidőben – magyarázta Marinović.
– A panasztétel díjazása pedig ugyanakkora, ha az államról, a minisztériumokról vagy a köztársasági szintű közvállalatokról van szó, mint amekkora a legkisebb önkormányzat esetében. Az ügyvédek pedig a mennyiségre mennek: például több száz általános iskola működik Szerbiában. Így az utóbbi időben az elsőfokú állami szerveket már sok esetben kötelezték arra, hogy egyes ügyvédeknek 5-6 millió dinárt is kifizessenek – mondta a jogvédő.
MILLIÓKAT ÉRŐ FORMANYOMTATVÁNYOK
Marinović emlékeztetett arra is, hogy a törvénymódosítás előtt a jogvédőhöz a panaszok 3–7 százaléka érkezett ügyvédektől. Jelenleg azonban a tárgyak 75 százalékát ők kezdeményezik, azaz négy panaszból hármat ügyvéd ad át. Általában nem ismert jogászokról van szó – tért ki a jogvédő az eljárások lefolytatására.
– Látszólag független személyek adnak át kérelmet: általában öten, hatan, de egy esetben tizenöten is összefogtak. A kérelmezők különböző községekből vagy városokból származnak, az ország minden részéről. Az a közös bennük, hogy ugyanattól az állami szervtől kérik ugyanazt az információt. Ha az adott szociális központtól, iskolától vagy egészségháztól a törvényes határidőn belül mindannyian nem kapnak választ, vagy nem kapják meg mindazt, amit kértek, akkor közösen fogadnak ügyvédet, aki mindannyiuk nevében ír egy panaszt – mutatott rá a visszaélés hátterére a jogvédő. Ugyanakkor kiemelte, hogy végtelenül egyszerű kitölteni úgy a közérdekű információk kiadására vonatkozó kérelmet, mint a panasztétel formanyomtatványát.
GARANTÁLT A NYERESÉG?
Még akkor is felmerülnek a problémák, ha az adott állami szervnek sikerül teljesítenie a kérelmet a törvényes határidőn belül – mutatott rá a jogvédő. Magyarázatot is fűzött az állításához: az ügyvédek ugyanis nem veszik kézbe a postára érkező jelentéseket, így azt is állíthatják, hogy nem kapták meg a kérelmezett adatokat, miközben a kért dokumentumok a postán várnak átvételre.
– A kézbesítéshez fűződő problémákat megpróbáljuk törvénymódosítással keretek közé szorítani. Értelmetlen az is, hogy csak azért nem tekintik teljesítettnek a kérelmet, mert a címzett nem vette át a borítékot. Jelenleg ugyanis a kézbesítéssel zárul a folyamat. A kis állami szervek ugyanis nem rendelkeznek futárszolgálattal, ezért szinte mindannyian függnek a postától – mutatott rá Marinović.
A jogvédő elmondta azt is, hogy a visszaélések ügyében már több miniszter felkereste, hisz érdekükben áll megvédeni a hatáskörükbe tartozó állami szerveket. Az igazságügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy megszervez egy hármas találkozót, amelyen az általa képviselt tárca, az Ügyvédi Kamara és a jogvédő venne részt, és megpróbálnak megoldást találni a problémára – mondta Milan Marinović jogvédő.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
