Január végéig megjelentetik a Belgrád–Niš gyorsvasút építésének felügyeletére vonatkozó közbeszerzési pályázatot – jelentette be Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter. Kiemelte, hogy 2027-ig 17,8 milliárd eurót terveznek fektetni az infrastruktúrába, és ennek jelentős hányadát a közlekedés fejlesztésére fordítják. Ez ugyanis nagyban hozzájárul a gazdasági ágazatok előrehaladásához. Mindez pedig elérhetővé teszi azt a célt, hogy három év múlva Szerbiában a bruttó hazai termék értéke meghaladja a 90 milliárd eurót – vázolta az elképzeléseket a miniszter, és hozzátette, hogy a tervek megvalósításával a bruttó hazai termék háromszor akkora lesz 2027-ben, mint amekkora 2012-ben volt.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének keretében építik meg a Belgrád és Niš közé tervezett gyorsvasutat is. A projekt összértéke 2,7 milliárd euró, ebből 610 milliót uniós forrásokból biztosítanak – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a megvalósítást már az idén januárban elkezdik: először az építés felügyeletére írnak ki pályázatot, de júniusig várhatóan a gyorsvasút második és harmadik szakaszának megépítésére is pályázhatnak a kivitelezők. Az első szakasz megvalósítására vonatkozó közbeszerzést előreláthatólag decemberben bonyolítják le – ismertette az ütemtervet Vesić a Pink televízió vendégeként. Ugyanitt emlékeztetett arra is, hogy az év végéig befejezik az Újvidék–Szabadka gyorsvasút 108 kilométeres szakaszát is.
Kiemelte, hogy a vasút fejlesztése mellett az elkövetkező négy évben csaknem 487 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat építenek ki, s ezt ambiciózus és reális tervként értékelte. Csak az idén 166 kilométernyi út kiépítését tervezik. Megépítik a Szabács és Loznica közötti 54 kilométeres útszakaszt, de többek között megvalósítják a Moravai korridor Preljinét és Kraljevót, illetve Kruševacot és Trsteniket összekötő, összesen 46 kilométeres szakaszait is. A Dunai közúti folyosón is dolgoznak: Požarevacig 23 kilométeren építkeznek, októberben pedig befejezik a Pakovraće és Požega közötti, 19,5 kilométeres szakaszt is.
Ugyanakkor a Szarajevóig haladó autópályán befejezik azt az 5,8 kilométeres szakaszt, amely Divcitől Valjevóig húzódik, de a 18 kilométerre levő Kuzmin és Sremska Rača között is építkeznek majd – sorolta a tárcavezető, aki új utak építéséről is beszélt. Az idén ugyanis két utat is terveznek építeni Požega környékén: a települést Mačkattal 31 kilométeres úttal kötik össze, de a montenegrói autóúton megkezdik az út építését Duga poljana felé is. Az idén kezdik el a Vožd Karađorđe nevű, új šumadijai autópálya építését is, amely Mali Požarevactól Mladenovacon és Aranđelovacon át Čibutkovica faluig húzódik majd. A 78 kilométeres út megépítése után teljesen behálózzák majd Šumadiját a Mrčajevacig húzódó kragujevaci kerülőúttal.
Vesić előrebocsátotta, hogy 2026-ig megkötik a szerződést a Kraljevo–Novi Pazar gyorsforgalmi út megépítésére is. Akkorra pedig már teljesen befejezik a Morava, illetve a Fruška gora közúti folyosókat, de a Dunai korridor is megépül Veliko Gradište és Galambóc (Golubac) között. A gyorsforgalmi utak közül befejezik a Loznicára vezető utat a Slepčević–Badovinci leágazással együtt, de Kovačicáig befejezik a Belgrádtól Nagybecskerekig tervezett utat is. A Szerbia mosolyaként emlegetett úton viszont a Béregtől (Bački Bregtől) Kerényig (Kljajićevóig), illetve a Szenttamástól Verbászig húzódó, összesen 50 kilométeres szakaszokat építik meg – vázolta az elkövetkező évek befektetési terveit a miniszter.
A tárcavezető kitért a lokális és regionális utak építésére is, amelyekből 16 ezer kilométernyit tartanak fenn országszerte. A felmérések szerint ebből 5500 kilométernyi rossz állapotban van. Az elkövetkező fejlesztési ciklusban 4000 kilométernyi út javítását irányozták elő: erre a célra 2 milliárd eurót fordítanak. Emellett az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium évente 500 kilométernyi út felújítását is pénzeli. Ez tehát azt jelenti, hogy négy év múlva az összes lokális és regionális utat felújítják – vonta le a következtetést Vesić.
Hozzátette: mindezzel megteremtik a gazdasági fellendülés lehetőségét, ezáltal pedig növelik a bruttó hazai termék értékét, aminek eredményeként 2027-ben már 1400 eurós átlagfizetésre, illetve 650 eurós minimálbérre és nyugdíjra számíthatnak a polgárok – állítja a miniszter.
