Tíz gazdaegyesület képviselői találkoztak tegnap a szerb kormány székházában Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszterrel, hogy korábbi követeléseik sorsáról és a tavaszi vetés küszöbén mutatkozó gondok áthidalásáról tárgyaljanak. Terítékre kerültek a nyugdíjbiztosító iránti tartozások, az e-Agrar nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos nehézségek, a gazdaságok passzív státuszba helyezésének nyitott kérdései, az egyszázalékos kamatozású kölcsönök lehetősége és a hektáronkénti támogatás második részével kapcsolatos tudnivalók is.
Tanasković miniszter asszony kijelentette: az Agrárkifizetési Igazgatóság még egyetlen gazdaságot sem helyezett passzív státuszba (ahol semmilyen támogatásra nem lenne joguk), az erre vonatkozó, már kiadott végzések nem véglegesek, a törvény által előírt határidőben fellebbezni lehet. Minden egyes esetet külön-külön megvizsgálnak, még egyszer elvégzik az ellenőrzést, és csak azt követően hoznak végső döntést a passzív státuszról, ami kizárólag azokat fenyegeti, akik hamis adatokat szolgáltattak. Az ilyen intézkedések célja a rendszer tisztába tétele és az, hogy csak az igazi mezőgazdasági termelők juthassanak állami támogatáshoz. „Azok, akik a mezőgazdasági kultúrák, azaz a termesztett növények bejelentésekor hibát vétettek, előbb csak figyelmeztetést kapnak, és lesz elég idejük kijavítani az adatokat” – mondta a tárcavezető a Tanjug tudósítása szerint. Megismételte, hogy a passzív státuszról szóló döntés meghozatalakor az Agrárkifizetési Igazgatóság egyrészt a termelő által bejelentett adatokat, másrészt a műholdas felvételekkel alátámasztott tényállást veszi figyelembe.
A földműveseknek a nyugdíjbiztosító iránti tartozásaival kapcsolatban a minisztérium közleményben tudatta, hogy keresi a megoldást, és számos megbeszélést tartott a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO), az Adóigazgatóság, valamint az Egészségbiztosítási Alap képviselőivel. Annak lehetőségét vizsgálják, hogy „a mezőgazdasági termelőknek átütemezést hagynak jóvá, vagyis hogy maximum 60 havi részletben (azaz 5 év alatt) törleszthessék adósságukat, és aki ilyen haladékkal rendszeresen fizeti a részleteket, annak leírják a kamat egy részét”. A kedvező hitelekről is tárgyaltak, erre vonatkozóan a minisztérium közölte: „folyamatban van egy szerződés megkötése az agrártárca, a Kincstári Igazgatóság és az üzleti bankok között, és az aláírásra már a napokban sor kerülhet. A költségvetésből 1,2 milliárd dinárt különítettek el erre a célra, és várható, hogy 2024. október 15-e lesz a kedvező kölcsön igénylésének határideje.
A mezőgazdasági termelők azt kérték, hogy az e-Agrar rendszerbe bevitt adatok kijavítására 30 napot adjon a minisztérium – mondta a Beta hírügynökségnek Miroslav Matković, a szabadkai gazdák társulásának elnöke. Nedeljko Savić, a požarevaci Stig egyesület képviselője pedig a Vreme hetilapnak azt nyilatkozta: kompromisszum van a láthatáron, a minisztériumból megerősítették, hogy mégsem lesznek annyira szigorúak, mint ahogyan korábban jelezték. „Szót ejtettünk arról is, hogy túl gyorsan történt az e-Agrar rendszer bevezetése, és sokan nem tudták feltalálni magukat az újdonságok között. A miniszter asszony utalt arra, hogy mi a visszaéléseket próbáljuk védelmezni, de erről szó sincs. Most azt mondták, az ellenőrök 620 jegyzőkönyvet készítettek az észlelt szabálytalanságokról, de eddig még egy gazdaság sem került passzív státuszba. Kiküldik a figyelmeztetéseket, és lesz mód a hibák kiküszöbölésére. Majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban ezt hogyan sikerül megvalósítani” – mondta Savić. A PIO iránti tartozások kapcsán közölte, az adósság átütemezésén túl azt javasolták, hogy az egész kamatot írják le az adósoknak.
A találkozón a révújfalui (Banatsko Novo Selo-i) földművesek, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesülete, a Bánáti Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, a Pancsovához tartozó Dolova és a nagybecskerek községben található Aradi gazdái, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Fennmaradásáért elnevezésű gazdatársulás, a šumadijai és Morava menti egyesület, a limousine fajtát tartó bogatići (mačvai) szarvasmarha-tenyésztők egyesülete, a požarevaci Stig és a nyugat-bácskai állattenyésztők jogaiért kiálló egyesület két-két képviselője vett részt.
A Beta munkatársa a termelői követelések kapcsán kikérte Miladin Ševarlićnak, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara nyugalmazott tanárának véleményét, aki szerint kár, hogy a gazdák ilyen nagyszámú egyesületben igyekeznek kiharcolni igazukat, erejük így felaprózódik, és elenyésző hatással lehetnek az agrárminisztérium döntéseire. (Ez alól csak a méhészek képeznek kivételt, akik már európai szinten szervezkednek.) A korábbi kormányok, de a mostani sem tartja tiszteletben azt a törvényi rendelkezést, hogy az adóbevételek 5 százalékát az agrárköltségvetésbe kell irányítani, így történhetett meg, hogy 2013 és 2023 között a mezőgazdaságnak 1,2 milliárd euróval kevesebb jutott, mint amennyire joga lett volna. Az IPARD-eszközöket és az adományokat nem lehet beszámítani a mezőgazdasági büdzsébe – figyelmeztetett a szakértő professzor.
Nyitókép: Tíz gazdaegyesület képviselőivel tárgyalt az agrárminiszter (A mezőgazdasági minisztérium felvétele)
