A vajdasági magyar termelők értesülhettek azokról a pozitív példákról, amelyek révén közelíthetnek az európai uniós gazdálkodás felé. A 91. Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon ugyanis a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat jóvoltából olyan szakemberek osztották meg velük a tapasztalataikat, akik a gyakorlatban végigjárták a környezetkímélő gazdálkodás felé vezető utat.
A szakmai előadások egyikén Magyarország Agrárminisztériumának képviseletében felszólalt Nagy Attila, a Közös Agrárpolitika Koordinációs Főosztály vezetője is. Előadásában a megfelelő talajtakarás elengedhetetlen alkalmazása mellett kiemelte a szervesanyag-utánpótlás jelentőségét is.
– Magyarországon a stratégiai tervünkben mindkettőre fókuszálunk. A talajtakarás mellett minden olyan környezetkímélő, környezetközeli gazdálkodási módot támogatunk, ami elősegíti a talaj víz- és tápanyagháztartásának fenntartását. A tápanyag-utánpótlást viszont igyekszünk a programjainkkal arra irányítani, hogy kevesebb műtrágyát, és minél több szerves anyagot használjanak fel a gazdák.
Természetesen a szerves trágya ott a releváns, ahol van állattenyésztés is, ezért ezt az ágazatot is fejlesztjük. Soha nem látott forrásokat kap a vidékfejlesztés a következő időszakban, hiszen a magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítéssel látta el a vidékfejlesztési forrásokat. Így az állattartó telepek megújításának támogatását is mintegy négyszeresére növeltük. Kiemeltként kezeljük azon gazdaságok támogatását is, amelyek a megújuló energiaforrásokat használják, és fejlesztéseikkel energiatermelőkké válhatnak – mutatott rá Nagy Attila arra a korábbi, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési programra, amely a tanyafejlesztések mellett a mezőgazdasági kisüzemek támogatási rendszerébe is beépítette a megújuló energiafejlesztések kiemelt támogatását. Idén ezeket a keretösszegeket is jelentősen növelték – tette hozzá a főosztályvezető.
Nagy Attila (Fotó: Ótos András)
Az előadásokon többször is kiemelték: a mezőgazdaságban a talaj az egyetlenegy megújuló, de többet elő nem állítható erőforrás. A vajdasági termőföldek védelmének jelentőségére évek óta figyelmeztetnek a hazai szakembereink is. A Magyar Szó felkérésére dr. Kasztori Rudolf, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nemzetközileg is elismert akadémikusa 2020-ban ismertette azt a kiterjedt tanulmányt, amelyet a 90-es években végeztek el területeinken.
– Ha az 50 évvel ezelőtti eredményeket összehasonlítjuk azokkal a mérésekkel, amelyeket a kilencvenes években végeztek el 1600 helyen Vajdaságban, akkor egyértelművé válik a talaj humusztartalmának csökkenése. Az évtizedek alatt ugyanis 0,7–0,8 százalékkal kevesebb humuszt találtak a termőtalajban területeinken. Ez első látásra nem tűnik soknak, ám ha azt vesszük figyelembe, hogy a talaj humusztartalma átlagosan 3 százalék, akkor látjuk, hogy igen jelentős romlásról van szó. Vajdaságban fél évszázada még 4 százalék fölött volt a talaj humusztartalma, manapság viszont a csernozjom talajok 60 százalékában a humusztartalom 2,3 százalék körül van. A termőtalajok csupán 20 százalékának van immár az ötven évvel ezelőtt mért magas humusztartalma – figyelmeztetett a folyamatos romlásra a szakemberünk. A professzor azokra a hazai kutatásokra is felhívta a vajdasági gazdák figyelmét, amelyek szerint a melléktermékek visszaszántásával, megfelelő öntözéssel és a műtrágya mérsékelt használatával megállítható a folyamat és megőrizhető a vajdasági földek termőképessége.
A környezetkímélő termelés manapság egyre jobban terjed a vajdasági gazdák körében is: az idei kiállításon jelentősen növekedett azoknak a korszerű gépeknek és kapcsolható eszközöknek a kínálata, amelyek ötvözik a hatékonyságot a környezetkímélő megoldásokkal. A termelők arról is tájékozódhattak, mely tényezőkre érdemes odafigyelniük az őket képviselő szervezeteknek és intézményeknek az európai uniós csatlakozás útján.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
