Az élelmiszer-pazarlás a korszerű társadalmak jellemzőjévé vált. Felmérések bizonyítják, hogy a fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban, így az Európai Unió országaiban is főként a háztartásokban keletkeznek élelmiszer-hulladékok. A kutatások szerint a kontinensünkön az élelmiszer-hulladékok 55 százaléka az emberek hétköznapi élete során termelődik – mutatott rá Újvidéken a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon megtartott előadásában dr. Szakos Dávid, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Élelmiszertudományi Tanszékének tanszékvezető-helyettese. A szakember a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat által szervezett szakmai napon hívta fel a figyelmet arra a visszásságra, ahogyan világszinten kezeljük korunk legdrágább kincsét, az élelmiszert.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezési Programjának szakértői szerint 840 millió ember éhezik a világon. Ugyanakkor a szervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kimutatta, hogy a világon előállított összes élelmiszer mintegy egyharmada kárba vész vagy hulladékká válik az élelmiszer-ellátási lánc valamely pontján. Az Európai Unióban évente csaknem 59 millió tonna élelmiszer válik hulladékká: ez személyenként 131 kg hulladéknak felel meg évente.
– Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás témaköre összetett probléma. Gazdasági, erkölcsi és fenntarthatósági szempontból is egy olyan kérdéssel állunk szemben, amelyet nagyon fontos, hogy társadalmi szinten csökkenteni tudjunk. Az elmúlt évek egyik pozitív fejleménye, hogy az Európai Unióban már lehetőség van arra, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszereket jótékonysági céllal felajánlják a rászoruló emberek számára. Fontos kiemelni, hogy ez a lehetőség kizárólag a tartós élelmiszerek esetében áll fenn, amelyek jellemzően nem igényelnek hűtést, fagyasztást, és megfelelően tárolták őket – mutatott rá az élelmiszer-pazarlás csökkentését célzó uniós törekvésre dr. Szakos Dávid.
Dr. Szakos Dávid (Fotó: Ótos András)
A szakember a magyarországi példák tekintetében kiemelte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a nemzetközi jó gyakorlatok alapján útmutatót készített, amelynek alapján mindenki tájékozódhat az élelmiszerek felajánlási lehetőségeiről. A Maradék nélkül elnevezésű programot az Élelmiszermentő Központ, illetve a Magyar Élelmiszerbank Egyesület koordinálja, a megvalósítást pedig az említettekhez kapcsolódó karitatív szervezetek végzik – ismertette a magyarországi gyakorlatot az akadémikus. A vajdasági magyar sajtó érdeklődésére kiemelte: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal eltarthatósági lejárati útmutatója átvehető, és jó gyakorlatként alkalmazható akár Vajdaság területén is. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az alkalmazást szemléletváltás kövesse: ehhez viszont oktató jellegű programokra van szükség.
– Az élelmiszer-pazarlás terén az egyik legnagyobb probléma a rutin. Megszoktuk, hogy úgy vásárolunk, úgy készítünk ételeket, hogy közben halmozunk. A berögződött rossz gyakorlat viszont élelmiszer-pazarláshoz vezet. Magyarországon folyamatosan törekszünk arra, hogy a fiatalabb korosztályt szólítsuk meg: már az általános iskolákban, de akár az óvodákban is arra helyezzük a hangsúlyt, hogy az oktatáson keresztül a jó szemléletmódot erősítsük. Ezen törekvések gyakorlati leírásai szintén elérhetőek a Maradék nélkül program honlapján. A legtöbbet angol nyelven is elkészítettük, tehát könnyen lefordíthatóak bármely nemzet nyelvére – mutatott rá az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem magyarországi programjának hozzáférhetőségére a fiatal szakember.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
