Tovább csökkenti a szerb állam azoknak a termelő-fogyasztóknak az áramszámláit, akik a saját szükségleteikre energiát termelnek – hozta nyilvánosságra a környezetvédelmi fejlesztésekkel foglalkozó központ. A szerb kormány ugyanis nemrégiben elfogadta a megújuló energiaforrásokat alkalmazó termelők támogatásáról szóló új rendelkezéseket, amelyek révén hamarabb megtérülnek az energiatermelők befektetései – indokolták bejelentésüket a központ illetékesei.
A termelő-fogyasztók az eddigiekben az összes átvett energiamennyiségért fizettek térítést az országos szolgáltatónak, a jövőben viszont kizárólag a közös hálózatról felhasznált mennyiségért fizetnek majd. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átvett és a megtermelt energiamennyiség különbségét számolják el a termelő-fogyasztóknak. Ezzel az intézkedéssel rendeződnek a nettó-méréshez kapcsolódó problémák is, amelyek elsősorban a háztartások esetében voltak jellemzőek – mutatnak rá a központ szakemberei. Ivana Jovčić, a központ végrehajtó igazgatója szerint a rendelet változtatása legkevesebb 10 százalékos megtakarítást jelent a termelő-fogyasztóknak. A számla végösszegének csökkenése függ azonban a naperőművek műkődésétől, illetve a felhasználás módjától is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal nagyobb megtakarításokat is el lehet érni a háztartásokban: a szakemberek számítása szerint a termelő-fogyasztók átlagban 20 százalékot spórolhatnak meg.
Ehhez azonban számos rendelkezést meg kellett változtatnia az államnak az elmúlt két évben. A 2022. év óta szorgalmazott termelői-fogyasztói státusz ugyanis a kezdetekben koránt sem volt olyan vonzó, mint ma. Azóta módosították az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó rendelkezéseket, illetve a jövedéki adóról és a közjavak felhasználásáról szóló szabályozáson is változtattak. A legújabb intézkedéssel tovább növekedhet a lakosok motivációja arra, hogy kihasználják a fenntartható energiaforrásokban rejlő lehetőségeket – mondta Vladan Šćekić, a környezetvédelmi fejlesztésekkel foglalkozó központ programigazgatója.
– Az elkövetkezőkben azt kellene elérni, hogy a hálózati csatlakozás térítését is hasonló mércék alapján számolják el, mint amilyent az új rendelkezés előlát a közös hálózatról átvett és a termelt energiamennyiségre vonatkozóan. Ezzel minden szempontból teljesülne a nettó-mérés alapelve. Emellett további ösztönzést jelentene, ha a termelő-fogyasztók által termelt felesleget is elszámolnák és lehetőséget adnának ezzel a kiegyenlítésre azokban a hónapokban, amelyekben kevesebbet termelnek a fogyasztók, mint amennyit elhasználnak – mutatott rá az elszámolás módjának fejlesztési lehetőségeire a szakember. Ugyanakkor további motiváló intézkedéseket is javasolt: – Az állam a lakosok befektetéseit támogathatná az általános forgalmi adó visszatérítésével is. Tovább kellene dolgozni a lakóközösségek bevonásán: elérhetővé kell tenni számukra is azt, hogy termelő-fogyasztóvá váljanak. Ugyanakkor a befektetők körében is szorgalmazni kellene annak lehetőségét, hogy naperőművek tulajdonosai legyenek, és ily módon váljanak termelő-fogyasztókká – sorolta a lehetőségeket a programigazgató.
Szerbiában jelenleg 2300 háztartás él azzal a lehetőséggel, hogy a közös hálózaton nemcsak fogyasztóként, de termelőként is jelen van. Emellett 823 naperőművet tartanak fenn gazdasági személyek, de három lakóközösség is megkaphatta a termelői-fogyasztói státuszt. Így ezen forrásból jelenleg összesen nem egész 55 megawattnyi termelés valósul meg. Emlékeztetőül: az energiafelhasználásról és klímaváltozásról szóló nemzeti tervezet szerint 2030-ig a háztartások, lakóközösségek és gazdasági személyek bevonásával 500 megawattos kapacitást kell elérni Szerbiában. Az elemzők szerint a jelenleg alkalmazott ütemben ezt csak 2042-ig érhetjük el. Elegendhetetlen tehát, hogy minél gyorsabban fejlesszük azt a fenntartható energiatermelést, amelyet a háztartások biztosíthatnak – állítják a szakértők.
Nyitókép: Pixabay
