2024. július 2., kedd

Szerbia Európa logisztikai központjává válhat

Július elsejétől életbe lép a Kínával megkötött szabadkereskedelmi egyezmény

Kína július elsejétől összhangba hozza a vámtarifáit a Szerbiával megkötött szabadkereskedelmi egyezményben (FTA) foglaltakkal – jelentette be a kíniai állami tanács vámtarifákkal megbízott bizottsága. Holnap ugyanis életbe lép a bilaterális egyezmény, amely alapján Szerbia és Kína kölcsönösen csökkenthetik az áruforgalomra vonatkozó vámtarifákat. A szabadkereskedelmi egyezmény életbe lépése révén újabb kereskedelmi és befektetési lehetőségek nyílnak meg a két ország között – hangsúlyozták a kínai bizottság illetékesei a közleményükben.

Az egyezmény a szerb gazdaság számára többet jelent, mint lehetőséget – jelentette ki nemrégiben Tomislav Momirović szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, aki a Szerbiai Gazdasági Kamara szervezésében mutatta be a szabadkereskedelmi egyezményt. Ugyanitt kiemelte: a szabadkereskedelmi megállapodással a szerb vállalatok előnyt élveznek az európai és a régió országaihoz viszonyítva, hisz kivételes hozzáférést biztosít számukra az 1,4 milliárd lakost számláló kínai piachoz. Az egyezmény mintegy 20 ezer termékre vonatkozik: ezek 60 százalékát már július elsejétől vámmentesen lehet értékesíteni Kínában vagy fogadni a szerb piacon. A vámmentes forgalmazást a következő 5–10 évben a két ország termékpiacának 30 százalékára terjesztik ki úgy, hogy évente 10–20 százalékkal csökkentik a vámtarifákat – ismertette a miniszter. Hozzátette: az egyezmény szerint a termékpiac 10 százalékát továbbra is vámtarifákkal védik Kínában és Szerbiában is.


A SZABADKERESKEDELEM FEJLESZTŐ EREJE

A miniszter az egyezmény bemutatásán kitért arra is, miért volt szüksége Szerbiának a Kínával megkötött szabadkereskedelmi egyezményre. Szavai szerint: a 6,5 millió lakosával Szerbia behatárolt piaccal rendelkezik Európa szívében. Kénytelen a szabadkereskedelem szellemében gondolkodni: szabad hozzáférést kell biztosítania a piacához és ily módon terjeszkedni – mondta a miniszter.

Tényként emelte ki azt is, hogy az elmúlt években a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi áruforgalom járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. Tavaly 2,5 százalékkal nőtt a GDP értéke, és ebből 2,3 százalékot a külkereskedelem valósított meg. Ebből a kivitelnek 1,5 százalék köszönhető, a behozatal viszont 0,8 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. Az egyezmény a szerb termékek előnybe helyezésével lehetőséget biztosít a kivitel jelentős növelésére, de a befektetési és termelési kapacitásokat is növeli. Egyidejűleg erősíti a szabadversenyt is, ami jelentős gazdasági fejlődéshez vezethet – sorolta Momirović az egyezmény pozitív hatásait.

ÜZLETI ELITTEL TERJESZKEDNI

A kereskedelmi miniszter ugyanakkor emlékeztetett, hogy Szerbia a Kínával megkötött megállapodás mellett más országokkal is kötött szabadkereskedelmi egyezményt, elsősorban azokkal, amelyekből a legtöbb befektetés érkezik az országba. Példaként említette az Európai Uniós csatlakozási egyezményt, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), az Euroázsiai Unióval megkötött egyezményt, valamint amerikai és japán egyeztetéseket is.

A megállapodások közül a kínai egyezményt tartják a legnagyobb sikernek, hisz a keleti ország vásárlóereje háromszor meghaladja az európait. A világ egyik legnagyobb piacához való hozzáféréssel Szerbia meg szeretné alapozni azt az „üzleti elitet”, amelynek révén a későbbiekben akár Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel is tárgyalni lehet a vámmentes áruforgalomról. Így Szerbia Európa logisztikai központjává válhat – hangsúlyozták a szakemberek a szabadkereskedelmi egyezmény bemutatásán.
 

Nyitókép: Pixabay