A Szerbiai Utak Közvállalat új árjegyzéke alapján, mától 10 százalékkal emelkedik az útdíj. A Belgrád–Szabadka vonalon a járművezetők az eddigi 720 dinár helyett 800 dinárért utazhatnak. Újvidék és Belgrád között 290 dinárról 310 dinárra emelkedett az úthasználat díja, az Újvidék–Szabadka szakaszon pedig az eddigi 440 dinár helyett 490 dinárt fizethetünk.
Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter tegnap a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a szerb kormány az év végén az útdíjak megfizettetésére szolgáló vállalatot hoz létre, mivel 2025-től a gyorsforgalmi utak is fizetőssé válnak.
– Jelenleg nagy ütemben épülnek a gyorsforgalmi utak, az év végén befejeződik a 54 kilométer hosszú Šabac–Loznica gyorsforgalmi út, 2026-ban elkészül a 47 kilométer hosszú Fruška gora-i közúti folyosó, jövőre pedig a 60 kilométer hosszú Dunai korridor. Ezeken az utakon a gépjárművezetőknek fizetniük kell majd, az útdíjak azonban alacsonyabbak lesznek, mint az autópályákon – közölte Vesić.
Kiemelte, hogy egyes utakon a 7,5 tonnát meghaladó teherautókra is vonatkozik majd az úthasználati díj annak érdekében, hogy tehermentesítsék a forgalmat.
Vesić rámutatott arra is, hogy kedvezményeket vezetnek be az elektromos autók számára. Május végéig 80 új töltőállomást telepítenek, valamint 16 új zöld oázist az autópályákon. Szerbiának a következő 4 évben 340 új töltőállomása lesz.
– Tranzit ország vagyunk, számos külföldi halad át Szerbián. Nagyon fontos, hogy minőségi utaink legyenek, amelyek minden igénynek megfelelnek. Azon munkálkodunk, hogy a szerbiai autópályák okos autópályákká váljanak – fogalmazott Vesić, aki hozzáfűzte, hogy a TAG-készülékeket a szerbiai polgárok továbbra is Észak-Macedóniában és Montenegróban használhatják, de reméli hamarosan Görögországban is.
A tárcavezető arra számít, hogy az úthasználati díj megfizettetéséből származó nyereség az idén 48-59 milliárd dinár körül alakul, a következő 2 évben pedig ez a szám eléri a 75-80 milliárd dinárt.
Szintén bejelentette, hogy a vonatjegyek is megdrágulnak, mivel egyes helyeken fele annyiba kerülnek, mint a buszjegyek. Belgrád és Szabadka között a buszjegy 1650 dinárba kerül, a vonatjegy pedig 110 dinárba. Ezenkívül sokkal kényelmesebb is vonaton utazni.
A vasúti projektumok kapcsán elmondta, hogy Szerbiában az elmúlt két évben megkezdődtek a munkálatok minden olyan infrastrukturális, Európia Uniós projektumon, amelyek eddig álltak. Mint mondta, most joggal kérhetjük az eszközöket az uniótól új projektumokra.
– Amikor két éve miniszter lettem, néhány EU által támogatott projektum szünetelt. Az államfő megbízott, hogy oldjam meg a helyzetet. A Niš–Dimitovgrad vasút felújítására 80 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kaptunk az uniótól, a projektum 5 évig állt. A 86 kilométer hosszú vasútvonal 6 szakaszából kettőn már dolgozunk, villamosítjuk, a vonatok 120 kilométer sebességgel közlekedhetnek majd. A Niš körüli vasúti kerülő felújítására 35 millió eurót kaptunk az uniótól. Összesen 22 kilométer hosszú, a beruházás teljes értéke 153 millió euró. A vasúti vállalatok vezetőinek akkoriban nem állt módjukban elindítani a projektumokat. Amikor Brüsszelben az új projektumokról tárgyaltunk, elmondtam, hogy addig nem kérek pénzt, amíg nem indítom el az összes szünetelő projektumot. Az Európai Unióval közösen egy bizottságot hoztunk létre a projektumok megvalósítása érdekében. Azt hiszem, hogy az eredmények önmagukért beszélnek – fejtette ki Vesić.
A miniszter megemlítette a 23 kilométer hosszú Niš–Brestovac vasútvonalat is, amelyen nemrég kezdődtek meg a munkálatok, de hamar leállították. Jelenleg kiadták az építési engedélyeket, és várhatóan az év végéig elkészül.
– Júliusban megkezdik a Sobovica és Lužnica közötti vasútvonal építését, valamint az alagutat a Stalać –Đunis szakaszon, amely a Belgrád–Niš gyorsvasút része. Arra számítok, hogy a jövő év elején megkezdődik a 230 kilométer hosszú Belgrád–Niš vasútvonal építése. Amikor megindulnak a vonatok, Belgrádtól Nišig 1 óra 40 percig tart majd az utazás. A hónap végéig befejeződik az Újvidék–Szabadka vasútvonal is, amely nem uniós projektum. Ezután tesztelést végeznek, a közlekedés várhatóan november végén vagy december elején indul meg. Belgrádtól Szabadkáig 70 percig tart majd az utazás. Mindez jól szemlélteti, hogy elindult minden olyan vasúti projektum, amely eddig szünetelt. Most arra számítunk, hogy az EU segít az új projektumok megvalósításában – fogalmazott Vesić.
A miniszter megemlítette a 209,8 kilométer hosszú Valjevo–Vrbnica vasútvonalat. Már felújították a Resnik–Valjevo szakaszt, amely a Belgrád–Bar vasútvonal része. Jelenleg támogatást kérnek a Brestovac–Preševo vasútvonal megépítésére, amely 135 kilométer hosszú lesz. Az észak-macedóniai kormánnyal közösen további 50 kilométert terveznek megépíteni, a határtól Szkopjéig. A 23 kilométer hosszú Niš és Brestovac közötti vasúti szakasz összekötőt jelent Szkopjéval.
Vesić kiemelte, hogy 2026-ig megépül a gyorsvasút Budapestig, így összeköttetés lesz Szkopje, Niš, Belgrád, Újvidék, Szabadka és Budapest között.
Szerbiának mindenképpen fejlődnie kell. Amikor 140 éve megépült a vasút Nišig, Szerbia Európa részévé vált. A gyorsvasúttal pedig Szerbia a legfejlettebb ország lesz a Balkánon – mondta a miniszter.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
