Országunkban hétfőn 103 gigawattórára emelkedett a napi áramfogyasztás, és ezzel megdőlt az eddigi rekord – hozta nyilvánosságra kedden a Szerbiai Villanyhálózat (EMS) keretében működő Nemzeti Diszpécser Központ fő munkavezetője, Dragan Rakić. A Szerbia RTV vendégeként elmondta: 10 százalékkal több áram fogyott hétfőn, mint amekkora a legmagasabb fogyasztás volt a korábbi idényekben.
A júliusi trópusi melegek ugyanis a környező országokban is jelentősen megnövelték a fogyasztást: a régióban 10-12 százalékkal emelkedett az elhasznált áram mennyisége. A kereslet növekedésével pedig a villanyáram ára is emelkedett – mondta Rakić. Állítását a villanyáram tőzsdéjének (SEEPEX) adataival indokolta: ezek szerint hétfőn elérte a megawattóránkénti 206 eurót az áram ára, ami kétszerese a júniusi árnak, és csaknem háromszorosa az áprilisinak. A villanyáram árának alakulása a tőzsdén a kereslet jelentős növekedését támasztja alá – mondta az EMS szakembere.
Rakić kiemelte, hogy a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézettel (RHMZ) együttműködve felkészültek a szélsőséges időjárásra és olyan további lépéseket tesznek, amelyek révén azonnal reagálni tudnak az esetlegesen felmerülő problémákra, és a lehető legrövidebb idő alatt meg tudják oldani a gondokat. Az EMS egész éven át rendszeresen karbantartja a hálózatot, és a válsághelyzetekre is felkészült – hangsúlyozta a Nemzeti Diszpécser Központ fő munkavezetője.
A régió helyzetére vonatkozóan elmondta, hogy az észak-macedóniai tűzeset miatt ugyan lekapcsoltak néhány távvezetőt, de ez jelentősen nem befolyásolta a hálózat biztonságát. Emellett az elmúlt 15 napban a környező országok nem igényeltek jelentősebb mennyiségű villanyáramot, ami arra utal, hogy nagyobb problémák sem állnak fenn.
A RÉGIÓBAN STABIL A HELYZET
A SEEPEX technikai igazgatója, Dejan Stojčevski ugyanakkor a biznis.rs portálnak jelentős „kiugrásokról” számolt be az áramszolgáltatás rendszerében. A villanyáram tőzsdéjének szakértője szerint ennek okát nem csupán a szélsőséges időjárásban kell kutatni, a problémákat a rossz állapotban lévő infrastruktúra is okozhatja. Ennek bizonyosságát azonban az Európai Unió erre vonatkozó hivatalos jelentése igazolhatja – mondta a tőzsdeigazgató. Hozzátette: az Unió eddig is szorgalmazta azokat a beruházásokat, amelyek a hálózatok karbantartására és korszerűsítésére irányulnak. A jövőben a fogyasztás tovább növekszik, így a felújításokat nem elég nemzeti szinten végezni, nemzetközi összefogással kell küzdeni a problémák ellen – idézte az Unió álláspontját Stojčevski.
Hasonlóan vélekedik Željko Marković energetikai szakértő is, aki megerősítette, hogy nincs ok a pánikra, az áramhálózat stabil a régiónkban. A múlt hónapban történt regionális áramkimaradás is ideiglenes technikai meghibásodás volt – utalt arra az esetre a szakértő, amikor június 21-én az Albániában történt meghibásodások miatt egyidejűleg szűnt meg az áramszolgáltatás Montenegróban, Horvátországban, valamint Bosznia-Hercegovinában is. A rendszer ugyanis államközi, így kulcsfontosságúak az országok közös beruházásai annak érdekében, hogy a szolgáltatás stabil legyen. Az elmúlt 10-15 évben ugyanis oly mértékben megváltozott a klíma, hogy az energetikai ágazat nem tudott lépést tartani a beruházások tekintetében – mondta Marković.
A VILÁGBAN SOK HELYEN TÚLTERHELT A HÁLÓZAT
Az áramhálózatokat világszinten veszélyeztetik a klímaváltozás következményei: a távvezetőket árvizek rombolják le, a víztartályok kiszáradnak az aszály miatt, és a hűtőtesteket is jelentősen nagyobb mértékben használják az emberek a hőség idején – számolt be a helyzetről az amerikai Bloomberg televíziós hálózat. A tudósításban Michael Webber, az Austinban működő Texasi Egyetem energetika-professzora kiemelte: a jelenlegi energetikai hálózatokat teljesen más klímára tervezték és építették ki, mint amilyenben ma működtetik. Így mind több dolog fordulhat rosszra – mondta az amerikai professzor.
A szakértők szerint az instabil hálózatok labilis üzletelést eredményeznek, politikai problémákat okoznak és emberi életeket veszélyeztetnek. A becslések szerint ahhoz, hogy az Egyesült Államokban 2050-ig teljesíteni tudják a zéró gázkibocsátásra vonatkozó elvárást, a villanyáram hálózat bővítésébe 24,1 billió dollárt kellene fektetni. Ez viszont többszörösen meghaladja azokat a beruházásokat, amelyeket a megújuló energia mennyiségének növelésébe fektetni lehetne. Az Egyesült Államok mellett Kínának is hatalmas költségekkel kell szembenéznie a magas energiafogyasztás miatt, de sok más ország is hasonló gondokkal küzd – írta a világsajtó. Hozzátették ugyanakkor, a problémák nemrégiben az olyan energiagazdag országokat is elérték, mint Mexikó és Kuvait.
Nyitókép: Beta
