A Nyugat-Balkán gazdaságainak a következő évtizedben közösen legkevesebb 37 milliárd dollárt kellene befektetniük annak érdekében, hogy a lakosságot és a tulajdonában levő javakat megvédjék a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeitől. Az éghajlat átalakulására adott megfelelő válaszok jelentős hasznot hozhatnának a térség országainak. Azon túl, hogy emberéleteket és anyagi javakat mentenének meg és leállítanák a termelékenység csökkenését, nagyban hozzájárulnának a gazdasági növekedéshez – állapítja meg a klímaváltozásról és a fejlődésről készült regionális jelentésében a Világbank.
A régióban (melyhez a Világbank Albániát, Bosznia-Hercegovinát, a még rendezetlen státusza miatt csillaggal megjelölt Koszovót, Észak-Macedóniát, Szerbiát és Montenegrót sorolja) a klímaváltozás már most erőteljesen érezteti romboló hatását. Az utóbbi évtizedben az áradások közvetlenül érintettek több mint kétmillió embert. 2000 és 2022 között a nyugat-balkáni áradások következtében legkevesebb 131 ember vesztette életét, 92 megsérült. Az előrejelzések szerint a jövőben sem várható a helyzet javulása, szélsőséges időjárási jelenségekkel továbbra is számolni kell, és a helyenként lezúduló nagy mennyiségű csapadék újabb váratlan áradásokat okozhat. Egyre nagyobb veszélyt jelentenek az erdőtüzek is, melyek csak 2021-ben több mint 1500 helyen pusztítottak; egy évtized alatt 21 százalékkal növekedett az érintett területek száma. A rendkívüli forróság miatti aszályok a mezőgazdaságban okoznak hatalmas károkat, a hőhullámok tovább rontják a levegő minőségét, ami ezrek korai halálát okozza a Nyugat-Balkánon – emeli ki a Világbank jelentéséből a NIN hetilap.
A befektetés költség, de ha elmarad, még nagyobb lesz a költség – értelmezhető a Világbank nyugat-balkáni igazgatójának üzenete. Úgy is mondható, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hatalmas beruházásokat követel, de a haszna ezeknél sokkal nagyobb lesz. A nemzetközi pénzügyi intézmény számításai szerint a kevésbé fejlett gazdaságokban minden befektetett dollár 4 dollár hasznot hozhat. A régió országainak fontos feladata az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is, mert csak így maradhatnak versenyképesek, így növelhetik energiabiztonságukat, és tehetik vonzóvá a térséget a külföldi beruházók számára. Ahhoz, hogy az Európai Unió céljaival összhangban 2050-re elérjék a klímasemlegességet, 32 milliárd dollár értékű pótlólagos befektetésre lenne szükség.
A Világbank figyelmeztet, a közlekedési szektornak is mélyreható átalakuláson kell átesnie a járművek iránti kereslet csökkenésével, a fenntartható szállítási módok elfogadásával és az elektromos járművekre való áttéréssel. Ahhoz azonban, hogy mindebbe be tudják vonni a magánbefektetéseket is, a nyugat-balkáni országoknak biztosítaniuk kell a stabil szabályozási környezetet és a vonzó pénzpiacokat, amivel arra ösztönöznék a privát cégeket, hogy kihasználják az átalakulás nyújtotta lehetőségeket. A nemzetközi pénzügyi intézmény megítélése szerint a szükséges anyagi eszközök jelentős részét teremthetnék elő magánszektorból.
Nyitókép: Beta
