Olaf Scholz német kancellár pénteki szerbiai látogatásának egyik sarkalatos pontja éppen az Európai Unió és Szerbia közötti, a fenntartható nyersanyagokkal, akkumulátorgyártási láncokkal és elektromos járművekkel kapcsolatos stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás megkötése volt, amelynek hátterében a fenntartható szerbiai lítiumbányászat projektje áll, valamint a német autóiparnak az elektromos autók gyártásában megfogalmazott törekvése, a szén-dioxid-mentes mobilitás megteremtése. Ezt maga Aleksandar Vučić államfő is megerősítette a napokban. Rámutatott, Szerbia nagyon jó kapcsolatot ápol Kínával, de ezúttal európai projektről van szó, vagyis az európaiakat előnyben részesítik majd a kínai autógyártókkal szemben, és lehetővé válik, hogy a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Stelantis szerbiai lítium-akkumulátorait vásárolják autóikhoz.
Mint arról a szándéknyilatkozat aláírása előtt már a felek beszámoltak, a dokumentum öt együttműködési irányt fogalmaz meg: az ipar szintjén, a kutatások és innovációk, a magas környezetvédelmi standardok implementációja terén való együttműködést, továbbá a pénzügyi és befektetési eszközök uniós szabványoknak megfelelő mobilitását, valamint a partnerség valamennyi szegmensének megvalósításához szükséges humán erőforrás fejlesztését. Ám az mellett, hogy a ritka nyersanyagokkal, akkumulátorgyártási láncokkal és elektromos járművekkel kapcsolatos stratégiai partnerséget kínál, a lítiumkitermelés egy összetett kérdés Szerbiában, ugyanis amíg az államvezetés annak gazdasági előnyeire fekteti a hangsúlyt, illetve az elmúlt két-három hónapban intenzíven tesz azért, hogy a Szerbia számára nagy lehetőségeket rejtő projektet megvalósítsa, a Jadar folyó völgyében élő lakosságot ennek a bányának a megnyitása jelentős aggodalommal tölti el. Ők azt hangsúlyozzák, egy ilyen jellegű érckitermelés visszafordíthatatlan hatással lesz a környezetükre.
A környezetre való kedvezőtlen hatásoktól aggódó polgárok még 2021-ben tömeges tüntetéssel igyekeztek rámutatni kétségeikre és tiltakoztak a lítiumbánya létrehozása ellen, így a kormány az utcára vonuló tömeg nyomásának engedve, 2022-ben pontot tett a lítiumkitermelésre vonatkozó Jadar projektre. Aleksandar Vučić már akkor jelezte, hogy hiba volt ez a kormánydöntés, a múlt év végén tárgyalóasztalhoz ült a lítiumbánya létrehozásában leginkább érdekelt Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás képviselőivel. Azóta pedig felgyorsultak az események, sőt, az államfő be is jelentette, hogy Szerbia 2028-ban akár meg is kezdheti a lítium bányászatát. Ha a Jadar-projekt, amit 2,4 milliárd euróra értékelnek, életre kel, akkor Nyugat-Szerbia kitermelheti Európa jelenlegi lítiumszükségletének 90 százalékát, írja a Reuters. A ritka fémet tartalmazó jadarit érc elemzései alapján – amit a Rio Tinto végzett – a térségben található Európa egyik legnagyobb lítiumtermelésre alkalmas érckészlete, amelyből évi 58.000 tonnát lehet kitermelni. Ez a mennyiség pedig 1,1 millió elektromos jármű számára lenne elegendő, közölte az AFP francia hírügynökség.
Az Alkotmánybíróság július 11-én érvénytelenítette a szerb kormány két évvel ezelőtti rendeletét, nem sok időre rá pedig a szerb kormány elfogadta az Alkotmánybíróságnak a projekt speciális célú területrendezési tervének visszavonásáról szóló határozatát, amellyel a jogászok szerint a projekt ismét a kezdeti szakaszába került. Miloš Vučević kormányfő szerint a döntés nem jelenti azt, hogy belátható időn belül megkezdik a bányászatot. Azt is hozzátette, hogy a Rio Tinto környezetvédelemről szóló tanulmánya nem elegendő, az értékelést a környezetvédelmi minisztérium fogja elvégezni.
A Rio Tinto cég üdvözölte az Alkotmánybíróság és a kormány döntését. A napokban kiadott közleményükben hangsúlyozták, hogy a projektnek meg kell felelnie a szerbiai és az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak. Meggyőződésüknek adtak hangot, miszerint a Jadar-projektben megvan a lehetőség arra, hogy világszínvonalú lítium- és borátforrássá váljon. Megígérték, hogy minden érdekelt féllel hajlandóak tárgyalni, majd hangsúlyozták, a Jadar-projekt ösztönözheti az elektromos járművek gyártásának fejlődését, több ezer új, jól fizetett munkahelyet teremtve Szerbiában.
A Rio Tinto volt az a vállalat, amely földkutatásokkal 2004-ben rálelt a lítiumban és bórban gazdag jadarit ércre. Akkori becslések szerint 158 millió tonna ilyen érctartalékkal rendelkezik Nyugat-Szerbia.
Aleksandar Vučić többször is hangoztatta, mindent megtesznek azért, hogy a kitermelt lítium 85 százalékát Szerbiában dolgozzák fel a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően. Kiemelte, nem lehet ezzel a projekttel veszélybe sodorni az emberek egészségét, illetve felborítani a Jadar, illetve a Rađevina ökoszisztémáját.
A Belgrádi Egyetem környezetvédelmi bizottsága – amely egy szakértői és tanácsadó testület, és az a feladata, hogy javaslatokat terjesszen elő a Szenátus és az Egyetem más szervei számára a környezet védelme és javítása céljából –, ellenzi a Jadar-projekt újjáélesztését. Mint hangsúlyozták, a projektnek, nincs észszerű magyarázata sem gazdasági, sem ökológiai, sem társadalmi, sem morális szempontból. Szerintük az ásványkincsek kitermelése és feldolgozása a környezet (levegő, talaj, felszín alatti és felszíni vizek, erdei ökoszisztémák, biológiai sokféleség) súlyos pusztításához és szennyezéséhez vezet.
