Szerbia 2030-ig a szükséges energia 45 százalékát megújuló forrásokból biztosítja majd az a tervezet szerint, amely az európai uniós követelményeknek megfelelően készült el – nyilatkozta tegnap Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter. A tárcavezető bejelentette: a szerb állam elfogadta az Egyesített Nemzeti Energia- és Klímatervet, amely új korszakot nyit majd az ország energiaágazatában.
A konkrét beruházások megvalósítását ugyanis 2030-ig tervezi a dokumentum, ám az ezeket megalapozó előrelátások 2050-ig számolnak. A befektetések tehát jelentősen növelik az energiabiztonságot az országban, emelik a megújuló energiaforrások használatának arányát, nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelemre – vázolta a dokumentum jelentőségét az illetékes tárcavezető. Kiemelte: a nemzeti tervezet által előrelátott projektek a közszférát és a magánszektort is érintik. Az energiaágazat fejlesztése ugyanis éppúgy államérdek, mint amennyire fontos a vállalkozók és lakosok számára is – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: a tervezet megvalósítása folyamán számítanak a magánbefektetésekre is, a háztartások energiahatékonyságának növelését pedig továbbra is támogatja az állam. A tervezet összhangban van az Unió teljes dekarbonizációhoz fűződő víziójával, ugyanakkor gyakorlati útmutató is Szerbia számára: az ország lehetőségeire alapoz, és prioritásként kezeli a szerbiai fogyasztók folyamatos ellátását – mondta Đedović Handanović.
Elmondta azt is, hogy a hangsúlyt elsősorban a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználására fektették a tervezetet megalkotó szakemberek. A dokumentum előrelátja, hogy az elkövetkező években 3,5 gigawattot nap- és szélenergiából kell nyerniük az erőműveknek. Ez azt jelenti, hogy minden második megawattot tiszta forrásból nyerünk majd – írták az illetékesek a bányászati és energiaügyi minisztérium közleményében. Ugyanitt hozzátették: az elkövetkezőkben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fűtéshez és a hűtéshez megújuló energiaforrást használjanak a lakosok. A közlekedést is korszerűsítik, azaz szorgalmazzák az elektromos járművek használatát – sorolták a minisztérium szakemberei a közleményben.
Az ambíciózus, ugyanakkor megvalósítható tervezet elfogadásával Szerbia megmutatta, hogy készen áll egyrészről arra, hogy növelje a saját energiabiztonságát és -függetlenségét, másrészről viszont teljesíteni kívánja azt a nemzetközi kötelezettségét, amelyet a globális klímaváltozás elleni küzdelem megkövetel tőle – mondta Đedović Handanović. Hozzátette: az Európai Unió követelményeivel összhangban lévő dokumentum ugyanakkor célként határozza meg a szerbiai és az uniós energiapiac egységesítését is. Az ország energiaügyi célkitűzései azonosak az uniós vízióval: a megvalósítást a saját fejlődési lehetőségeinkkel és forrásainkkal összhangban ütemezi a stratégiai tervezetünk – mondta a miniszter az Egyesített Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával kapcsolatban.
Az Egyesített Nemzeti Energia- és Klímaterv egy kulcsfontosságú stratégiai dokumentum, amely az ország energetikai ágazatának átalakulására vonatkozó célkitűzések mellett meghatározza azok megvalósításának ütemtervét is. A tervezet a célok teljesítésére irányuló politikai intézkedéseket öt fő irányelv alapján csoportosítja. Elsőként a dekarbonizációt jelöli, amely magában foglalja a gázkibocsájtás által okozott üvegházhatás elleni harcot és a megújuló energiforrások használatát. Ez mellett megfogalmazza az energiahatékonyság, valamint az energiabiztonság növeléséhez szükséges lépéseket is. Az utolsó két csoportban pedig definiálja az energiapiac és a kutatások irányát, valamint az innovációk és a versenyképesség fejlesztését is.
Nyitókép: A cél, hogy az elkövetkező években minden második megawattot tiszta forrásból nyerjük (Fotó: Pixabay)
