Szerbiában az év eleje óta 25 ezer munkaengedélyt adtak ki külföldieknek – írja a b92 hírportál. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal nyilvántartásában nem kevés munkanélkülit jegyeznek, így logikus a kérdés, hogy miért van szükség ennyi vendégmunkásra.
Milan Bosnić, a Nemzeti Munkaközvetítő Hivatal igazgatója elmondta, hogy Szerbiában jelenleg több mint 350 ezer személy vár munkára, a betöltetlen állások száma pedig nem éri el a 110 ezret sem. Az építőiparban továbbra is nagy a munkaerőhiány, ezenkívül mesterembereket is keresnek, a felső iskolai végzettségűek körében pedig leginkább orvosokra és mérnökökre van szükség.
– Szerbiában a külföldiek akkor kaphatnak munkát, ha nem találnak hazai dolgozót az adott munkakörre. Egyes helyeken a munkaügyi hivatal listáján szerepelnek ápolónők, más városokban pedig hiány mutatkozik ápolónőkből és egészségügyi dolgozókból. A nehéz fizikai munkákat illetően sokan inkább külföldre mennek, ahol sokkal magasabb bérért végezhetik ugyanazt a munkát. Ezért egyre több vendégmunkást láthatunk az építőhelyeken, a kávézókban, a tömegközlekedésben – fejtette ki Bosnić.
Dragan Todorović, a Belgrádi Független Szakszervezet Szövetségének elnöke elmondta, hogy a munkáltatók évek óta nem fizettek méltányos béreket a dolgozóiknak. A szerbiai polgárok külföldre mentek, senki sem akar ugyanis minimálbérért dolgozni. Szerbia ezért továbbra is kénytelen külföldről behozni munkásokat, leginkább olyan szegényebb országokból, ahol 150 és 200 euró körül mozognak a fizetések.
Jelena Jevtović, a Szerbiai Munkáltatók Uniójából elmondta, az a gond, hogy az oktatás nem követi a munkaerőpiacot. Mind a mai napig vannak iskolák olyan szakmák kitanulására, amelyek már nem is léteznek. Tehát az oktatást össze kell hangolni a gazdaság igényeivel.
A Nemzeti Munkaügyi Szolgálat a probléma megoldását a képzésekben és az átképzésben látja, ehhez pedig jobb együttműködés szükséges a munkáltatókkal.
– Azt üzenjük a gazdasági szereplőknek és a munkáltatóknak, hogy jelentkezzenek a helyi munkaügyi hivatalokban, és mondják el, hogy milyen munkaerőre lenne szükségük. A munkaügyi hivatal segítséget nyújt a megtalálásukban, vagy képzéseket biztosít annak érdekében, hogy a szerb gazdaság minél előbb szakképzett munkásokkal gazdagodjon – fogalmazott Bosnić.
A munkáltatók egyébként nem kötelesek, hogy előbb a munkaügyi hivatal nyilvántartásában keressék a munkásokat. Leginkább hirdetéseken keresztül, ajánlások útján szereznek. A hivatallal leginkább akkor lépnek kapcsolatba, amikor jelentkeznek a támogatásra, amelyet az állam nyújt a foglalkoztatás serkentése érdekében.
– A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak központi szerepet kell játszania a probléma megoldásában, fontos kihatnia a foglalkoztatási politikára, s arra, hogy egy helyen lehessen megtalálni minden adatot. Jelenleg ez nincs így, mivel sok az olyan munkanélküli, aki nem szerepel a hivatal nyilvántartásában. Ha a munkáltatók, a hivatal és a munkavállalók között jobb lenne az együttműködés, sikeresebb lenne a hazai munkaerőpiac is – fejtette ki Todorović.
Nyitókép: Ótos András felvétele
