Több mint egy évtizede minden évben több mint 25.000 ember költözik el az országból. Elsősorban Németországba és az Egyesült Államokba távoznak. Ugyanakkor Szerbia az idei év első hét hónapjában mintegy 50.000 munkaengedélyt adott ki külföldieknek, akik közül a legtöbben Kínából, Oroszországból és Törökországból érkeztek – derült ki abból a felmérésből, melyet A szerbiai munkaerő mobilitása címmel készített az Innováció-fejlesztési Intézet.
Nenada Jevtović, az intézet igazgatója a Danas napilapnak azt nyilatkozta, hogy a munkanélküliek számát illetően kétségtelenül javulás tapasztalható, a munkaerőpiaci helyzetet pedig össze sem lehet hasonlítani a 2008-as állapotokkal. „Akkor majdnem egymillió munkanélküli élt Szerbiában, a mai nyilvántartás szerint 296.000 ember nem dolgozik, közülük elég sokan csak ideiglenesen maradtak állás nélkül, vagyis a munkahelycsere időszakában vannak”. Jevtović szerint ezek az eredmények főképpen a világgazdasági folyamatok alakulásából és abból eredeztethetők, hogy „már 25 éve nincs háború”. Ebben a helyzetben „gazdaságpolitikai antitalentumnak kell lenni ahhoz, hogy ne érjenek el fejlődést”. A gond az, hogy Szerbia a 2027-ig terjedő időszakra egy olyan növekedési modellt választott, amely az építészeten alapul. „Ez épp olyan, mintha a dízelmeghajtású autókat választotta volna, amikor dízel nincs, külföldről kell behozni. Az ország tehát az építőiparra alapoz, de ehhez munkaerő nincs. Ezért történt meg az, hogy júliussal bezárólag már 50.000 munkaengedélyt adtak ki külföldieknek, a következő időszakban pedig a világkiállításra történő előkészületek miatt ez a szám csak növekedni fog, hiszen itthon nincs elég építőipari mester és munkás”.
Jevtović elmondta, az államnak semmilyen megbízható adatai nincsenek a kivándorlásról, azaz valójában nem tudjuk, hogy hova mentek az emberek. Másrészt az érkező külföldi munkaerőről pontos nyilvántartást vezetnek, ami 2008-ból eredő európai uniós követelmény. Az immigrációs adatokat a menekültügyi biztosság vezeti. „Az érkezők legnagyobb része kínai, majd az oroszok követik őket, 2017 óta pedig egyre nagyobb számban jönnek a törökök, számuk 2017 és 2021 között megháromszorozódott. Indiából is sok munkás érkezik, ők főleg a mezőgazdaságban helyezkednek el. Vannak példák arra, főképpen Szerémségből, hogy az itteni munkáltató a saját költségén hozatja őket Indiából repülőgépen, itt elvégzik a nekik szánt munkát, és ugyanúgy visszaszállítják őket. A Danas cikkét ismertető Beta hírügynökség azt is kiemeli: a nyugat-balkáni piac két szigorúan elkülönített egysége a szerb és az albán, köztük munkaerőcsere nincs.
Nyitókép: Pixabay
