A szerbiai gazdák a korábbi megegyezésekre alapozva a héten várják a mezőgazdasági minisztérium hívását arra a találkozóra, amelyen a szubvenciók új kérelmezési módjáról egyeztetnének – írja a Beta.
A hírügynökség információi szerint a termelők egy része már kapott javaslatot az államtól arra, hogy hektáronként 28 ezer dináros állami hozzájárulásban részesülhetnek anélkül is, hogy a kérelmüket alátámasztanák a fémzárolt vetőmagok beszerzését igazoló számlákkal. Ugyanakkor a gazdák jelentős része inkább ragaszkodna ahhoz a tavalyi megállapodáshoz, miszerint az állam 35 ezer dináros szubvenciót utalna számukra abban az esetben, ha igazolni tudják az említett vetőmagok vásárlását.
Miroslav Matković, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Egyesületének képviselője szerint az ügyben sürgős döntésre van szükség, mivel az „idő rohan, a vetéshez viszont nincs elegendő pénzük a gazdáknak”. A végéhez közeledik az őszi vetés, a termelők pedig se vetőmagot, se üzemanyagot nem tudnak vásárolni – erősítette meg az észak-bácskai gazdák képviselője. Újságírói kérdésre elmondta, hogy személy szerint az idén 20 százalékkal több búzát vetett, mint tavaly. Ezt azonban nem azért tette, mert a búza tavalyi árával meg volt elégedve. Sokkal inkább azért, hogy ne hagyjon parlagon termőföldet – indokolta meg a gazda a döntését. Hozzátette: a búzára azért esett a választása, mert az évek óta tartó szárazságban mégis számíthat valamiféle hozamra. Ellentétben a kukoricával, amely az elmúlt években nagyon megsínylette a szélsőséges időjárás következményeit – magyarázta a termelő.
Hangsúlyozta, hogy az idén saját magvakat vetett el, mert így negyedére csökkentette a költségeket a fémzárolt magvak vásárlásához képest. Viszont semmi sem garantálja, hogy a fémzárolt vetőmagok jobb termést hoznak – állította Matković. Elmesélte a tapasztalatát is, miszerint a fémzárolt vetőmagokat forgalmazó kereskedők 40 százalékkal megnövelték az árakat azóta, hogy az állami szubvenciókat az említett magvak beszerzéséhez kötötték. A termelő a fémzárolt magvak mennyiségével kapcsolódóan is kifejezte kételyeit: tudomása szerint az államnak az elmúlt egy évben nem sikerült annyi hazai fémzárolt magot biztosítania, amennyire szükség lenne, emiatt a hiányzó mennyiséget behozatallal pótolja.
A termelő szerint az állam által biztosított, kedvezményes üzemanyag beszerzése sem zökkenőmentes. A gazdáknak ugyanis joguk van a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) töltőállomásain literenként 179 dinárért tankolni. Ám ezt csak azonnali készpénzfizetéssel tehetik meg, jelenleg viszont sokuknak nem maradtak eszközeik további befektetésekre. Így a magántulajdonban levő benzinkutakra kénytelenek járni akkor is, ha ezeken magasabb áron tölthetik meg a tartályaikat. A halasztott fizetésben találták meg az egyetlen módját annak, hogy befejezhessék az őszi munkálatokat – ecsetelte a gazdák helyzetét az észak-bácskai termelő.
SZÉTHULLÓBAN A GAZDÁK EGYSÉGE
Emlékeztetőül: a múlt évi gazdatüntetéseket követően a termelőknek sikerült kiharcolniuk a hektáronkénti 35 ezer dináros támogatást. Júliusban viszont a požarevaci Stig, a bavaništei Složni Pidikanci, a kikindai Severni Banat és a Brestovački Ratari egyesületek, valamint a šumadiai és Morava menti tejtermelők újabb szerződést kötöttek a mezőgazdasági minisztériummal: tették ezt annak ellenére, hogy erre vonatkozólag már tavaly aláírt megegyezés született az állam és a gazdák között. A kételyek nemrégiben ismét felmerültek, amikor a szabadkai termelők egyesülete a szubvenciók kifizetésének késése miatt újra azt követelte az államtól, hogy az előző évi megegyezés szerint hektáronként 35 ezer dinárt folyósítsa a gazdáknak, azaz 18 ezer dinárt hektáronként, és további 17 ezer dinárt a fémzárolt vetőmagok használatáért, eltekintve az ezt igazoló számlák csatolásától. Az állam ekkor újabb ajánlatot tett: először 7 ezer dináros hozzájárulást javasolt a fémzárolt vetőmagok vásárlására, majd ezt 10 ezer dinárra módosította. Attól tartva, hogy a szabadkai termelők elfogadják az állam ajánlatát, a požarevaci gazdák újabb tiltakozásokat jelentettek be. Ők továbbra is kitartanak az a 17 ezer dináros szubvenció mellett, amelyben a tavalyi tüntetéseket követően egyeztek ki a mezőgazdasági minisztériummal – mondta Goran Filipović, a szerbiai mezőgazdaság megmaradásáért küzdő kezdeményezés képviselője. Hozzátette: amennyiben az állam olyan rendszerszintű megoldást kínál a problémák kezelésére, amellyel a požarevaci gazdák elégedettek lesznek, akkor lehetséges, hogy ők is beleegyeznének abba, hogy az elsődlegesen ígért 17 ezer helyett 10 ezer dináros hozzájárulásban részesüljenek hektáronként a fémzárolt vetőmagok használatáért. A gyors kifizetéshez azonban végig ragaszkodni fognak – vázolta a helyzetet a szakember.
CSAK A HITELKÉPES TERMELŐK VETETTEK
Filipović szerint csak azok a gazdák vetették be földjeiket, akik az őszi munkálatok elvégzésére kölcsönt vettek fel. A termőföldek jelentős része parlagon áll, hisz sok termelő még mindig a szubvenciók kifizetésére vár – állítja a megmaradásért küzdő csoportosulás képviselője, aki nyilatkozatát személyes tapasztalattal is alátámasztotta. A gazda kénytelen volt 2 millió dináros hitelért folyamodni annak érdekében, hogy tisztázza a tavaszi vetéskor keletkezett adósságait. „Az idén még harcolunk, de segítség nélkül jövőre már lakatot tehetünk az ország mezőgazdaságára” – fogalmazott.
A termelők tehát továbbra is igyekeznek kitartani. Az állattenyésztők viszont már kénytelenek voltak elfogadni azt, hogy az állam nem teljesíti az ígérteket. A mezőgazdasági minisztérium kérésére ugyanis beleegyeztek abba, hogy üszőnként 100 ezer dinár támogatást kapjanak, a tehenenként folyósított összeg pedig 40 ezer dinár maradjon az 55 ezer dinár helyett, amelyben szintén a múlt évi gazdatüntetéseket követően egyeztek ki az állammal. Az új megegyezés szerint az akkor ígért szubvenciókat 2025-től folyósítaná az állam.
Nyitókép: Beta
