A tulajdonosok kénytelenek lesznek engedni a bérleti díjból, ha nem szeretnék, hogy parlagon maradjanak a termőföldjeik. A hozam csappanása és az alacsony terményárak miatt ugyanis a gazdáknak nincs érdekükben, hogy idegenek földjét is műveljék a sajátjaik mellett – írja a Dnevnik. A napilap tudósítása szerint jelenleg Vajdaságban sokkal nagyobb a kínálat a bérelhető földekből, mint amennyi a bérlés iránti kereslet.
Szenttamás község területén például 1000 holdnyi termőföld vár bérlőre. Đorđa Grujić termelő szerint feszültség van a bérbeadók és a bérlők között. Azok, akik nem művelik a tulajdonukban levő termőföldeket, holdanként legkevesebb 250 eurós bérleti díjat kérnek el, és ebből az összegből nem hajlandóak engedni. A termelők viszont ezt már nem tudják megfizetni, hisz az évek óta tartó szárazság és a gabona olcsó felvásárlási ára miatt jelentős veszteségeik keletkeztek. Ezt azonban nem veszik figyelembe a bérbeadók, akik a mindennapi megélhetéshez szükséges élelmiszerek jelentős drágulására hivatkoznak, amikor továbbra is a tavalyi, 280-300 eurós bérleti díjhoz ragaszkodnak – mesélte a gazda, aki szerint már az elmúlt 2-3 évben is irreálisan magasra emelkedett a termőföldek bérlésének költsége. Ezért viszont magukat a termelőket tartja felelősnek, hisz a hajlandóak voltak többet fizetni a termőföldekért, mint amennyi észszerű lett volna. A terményárak ideiglenesen emelkedtek: egy pillanatban a búza elérte a 40 dináros felvásárlási árat kilogrammjáért, a szója ára pedig meghaladta a 90 dinárt. A felbátorodott gazdák megfizették tehát a bérbeadók által kért összegeket annak ellenére is, hogy a bérleti díjnak reálisan 150-200 euró között kellene mozognia holdanként – állítja a szenttamási termelő.
Hasonló véleménnyel van az inđijai Radoslav Adamović is, aki szerint a községben a termőföldek holdjáért 130 eurótól többet nem kellene fizetniük a bérlőknek. Állítását számításaival támasztotta alá, melyek szerint holdanként legtöbb 256 eurós jövedelmet tudott elérni az idén ősszel. A termelő elmondta, hogy Inđija községben jelenleg nem tapasztalják a bérleti díjak emelését. Egyelőre a múlt évi 150-370 eurós árat kérik továbbra is a tulajdonosok, amennyiben a bérlő gabonatermeléssel foglalkozik. A dohánytermesztőktől azonban 400-500 eurót is elkérnek holdanként, ami nem méltányos a többi termelővel szemben – fejezte ki véleményét a szerémségi gazda. Hozzátette: irreálisan magas a 370 eurós bérleti díj, de a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy egyes inđijai termelők még reménykednek a jövő évi magasabb hozamban, és megfizetik a kért összegeket.
Bánátban már korábban is jelentősen alacsonyabbak voltak a bérleti díjak, mint Bácskában. A törökbecsei községhez tartozó Aracson például 150 eurót kértek el holdanként a bérbeadók, a termelők viszont 200 eurót is megadtak azokért a termőföldekért, amelyek közutak mentén vagy falvak közelében helyezkedtek el – tért ki az előző évi árakra Dejan Rakić helyi termelő. A Dnevnik kérdésére elmondta, hogy bár a tulajdonosok még nem emeltek az áron, a gazdák mégis sorra mondják le a bérléseket. Így várható, hogy Bánátban zuhanni fog a termőföldek bérleti díja – vonta le a következtetést az aracsi gazda. Hozzátette: amennyiben ez nem történik meg az elkövetkező pár hónapban, akkor jelentős területek maradnak megmunkálatlanul a község területén.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a gazdák az idén jelentős veszteségeket szenvedtek, és az állami szubvenciók sem érkeztek meg a számláikra. Emiatt sokan még azzal is küszködnek, hogy fedezni tudják a saját tulajdonukban levő termőföldek megmunkálását. A szerbiai mezőgazdaság megmaradásáért küzdő kezdeményezés képviselője, Goran Filipović nemrégiben felhívta az állami képviselők figyelmét arra, hogy csak azok a gazdák vetették be a földjeiket, akik az őszi munkálatok elvégzésére kölcsönt vettek fel. A termőföldek jelentős része parlagon áll, hisz sok termelő még mindig a szubvenciók kifizetésére vár – állította a gazda, aki nyilatkozatát személyes tapasztalattal is alátámasztotta. Kénytelen volt 2 millió dináros hitelért folyamodni annak érdekében, hogy tisztázza a tavaszi vetéskor keletkezett adósságait. „Az idén még harcolunk, de segítség nélkül jövőre már lakatot tehetünk az ország mezőgazdaságára” – erősítette meg azon termelői csoportosulások álláspontját Filipović, akik továbbra is kitartanak amellett, hogy hektáronként 35 ezer dináros állami hozzájárulás azonnali kifizetésére van szükség ahhoz, hogy a gazdák be tudják fejezni az őszi munkálatokat. A termelők képviselői egyébként a héten várják a mezőgazdasági minisztérium hívását arra a találkozóra, amelyen a szubvenciók új kérelmezési módjáról egyeztetnének.
Nyitókép: Beta
