A klímaváltozás és a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve az agrárszakértők szerint a búzát november 15-éig el kell vetni, ezután azonban a vetés kockázatos lehet, mivel a búza nem viseli jól a téli körülményeket – írja a Dnevnik napilap. Az idén a búza vetését a termelők kedvezőtlen pénzügyi helyzete határozta meg, elsősorban a vetés magas költségei miatt. Bejelentésük szerint fémzárolt vetőmag helyett inkább padlásról vetnek a gazdák. A mezőgazdasági titkárság és a gazdaszervezetek megállapodása alapján a növénytermesztőknek hektáronként további 10 ezer dinárt fizetnek ki. Ez megkönnyítené a vetést, és hozzájárulna ahhoz, hogy több búza kerüljön a földbe, mint tavaly.
Miroslav Malešević agrárszakértő a Dnevnik napilapnak elmondta, hogy ahol a búzát október 10-e és október 20-a között vetették el, ott már kikelt, hiszen ideális feltételek uralkodtak a vetéshez, a föld nedvessége és a levegő hőmérséklete is megfelelő volt. Egyenlőtlenül növekszik az október 20-a után elvetett búza, mivel hiányzott a földnek a nedvesség, ami általában 10-20 liter víz négyzetméterenként. A földművesek ezért az tanácsolják, hogy a vetést érdemes lehengerezni annak érdekében, hogy a búza megfelelően fejlődjön.
Búzát mindig megéri vetni, jobban, mint kukoricát, mivel a tél folyamán elegendő nedvesség áll rendelkezésére, és a júliusi forróság előtt már megérik.
Srđan Tatomirov, az Újvidéki Mezőgazdasági Tanácsadói Szakszolgálat munkatársa elmondta, hogy területükön, amely magába foglalja a Dél-bácskai körzetet, 40 ezer hektáron vetettek el búzát, többet, mint tavaly ősszel. Az idén a termelők azért vetettek több búzát, mert aggódnak a magas nappali hőmérsékletek miatt.
Sunčica Savović, a Žita Srbije igazgatója arra számít, hogy búza az idén 500 ezer hektáron terem.
– A vetés még nem ért véget, és még nincsenek hivatalos adatok. Van esély arra, hogy az idén 580–600 ezer hektáron teremjen búza, ami nagy meglepetés lenne – fogalmazott Savović.
Nyitókép: Beta
