Szerbia polgárainak nem kell aggódniuk az orosz gáz Ukrajnán keresztüli szállításának leállítása miatt, mivel a Balkán Áramlaton keresztül érkezik a földgázt – mondta Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter azt követően, hogy a Gazprom orosz energiaipari óriáscég a tranzitszállításra vonatkozó ötéves szerződés lejárta után leállította az Ukrajnán át Európába irányuló földgázszállítást. A miniszter a Tanjugnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Szerbia számára a legfontosabb, hogy elegendő energiaforrást tartalékoljon, és hogy a bonyolult geopolitikai helyzet ellenére az energiaforrások árai stabilak maradjanak.
Ahogyan arról a napokban beszámoltunk, az orosz gázóriás azok után állította le a földgáz szállítását Ukrajnán keresztül, hogy az ukrán fél többször is elutasította az ukrán Naftohaz és az orosz Gazprom közötti szerződések meghosszabbítását. Így a Gazpromnak megszűnt a műszaki és jogi lehetősége, hogy 2025. január 1-jétől gázt szállítson Ukrajna területén keresztül – írta az orosz vállalat a közleményében. Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy új orosz–ukrán gázszállítási szerződés nem lesz, mert az új év előtt néhány nappal nem lehet új szerződést kötni. Kijev szintén bejelentette, hogy le kívánja állítani az orosz gáztranzitot. Ukrajna közölte, hogy az Európai Bizottság kérésére kész újraindítani a gázszállítást a területén át, ha a vezetéken nem orosz gázt szállítanak. Az MTI összefoglalója szerint az orosz elnök nem zárta ki új szerződések megkötését harmadik fél, azaz török, magyar, szlovák és azerbajdzsán cégek részvételével.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a helyzet megoldása az lenne, ha az orosz fél az orosz–ukrán határon új tulajdonosnak adná át a szállítási jogokat. Az említett tranzitszerződés évi 40 milliárd köbméter orosz földgáz tranzitszállítását irányozta elő Ukrajnán keresztül.
ÚJ VEZETÉK ÉPÜL
Szerbiába viszont déli irányból érkezik az orosz földgáz. A területeinken Balkán Áramlatként ismertté vált vezeték tulajdonképpen a Déli Áramlat része, amely a Fekete-tenger alatt éri el Törökországot, majd onnan Bulgárián keresztül szállít orosz gázt Délkelet-Európába. Így az ukrajnai leállástól mindazon országok függetlenek maradnak, amelyek annak idején leszerződtek a Török Áramlatként is ismert projekt megvalósítására. A történteknek lehetnek következményei az európai piacon, de az államvezetés arra fog törekedni, hogy ezek hatása ne érződjön Szerbiában – erősítette meg a miniszter az álláspontját.
Dubravka Đedović Handanović a 2025. év legfontosabb terveiről és projektjeiről is beszélt. Kiemelte a Szerbia és Magyarország közötti kőolajvezeték építésének jelentőségét, melynek értékét 150 millió euróra becsülik. A 128 kilométer hosszú vezeték kapacitása évente körülbelül ötmillió tonna kőolaj lesz, és tervek szerint 2027-re kell elkészülnie – mondta Đedović Handanović, aki szerint a megépítés elsősorban a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) miatt fontos. Mint ismeretes, az országos szolgáltatónk jelenleg az Adriai Kőolajvezetéken (JANAF) keresztül kapja a kőolajat, és az Egyesült Államok szankciókat helyezett kilátásba ellene az orosz tulajdon miatt.
TOVÁBB FEJLESZTIK A VÍZERŐMŰVEKET IS
A tárcavezető az idei év fontos projektjeként említette a Bistrica vízerőmű kiépítését is, amely a tervek szerint 650 megawattos teljesítménnyel dolgozik majd. A munkálatok előkészületeit már befejezték, ám a kommunális infrastruktúrát még meg kell tervezni és a projekt technikai felbecslését is el kell végezni – mondta a miniszter, aki szerint a kivitelezésre 2025 végén vagy 2026 elején kerülhet sor. Ezzel párhuzamosan folytatják az egyeztetést a japán ügynökséggel a beruházáshoz szükséges eszközök biztosításáról. A projekt becsült értéke ugyanis csaknem egymilliárd euró, a munkálatok viszont eltarthatnak öt évig is – mutatott rá a beruházás nagyságára a tárcavezető. Hozzátette: a Bistirica vízerőmű lesz a napelemekből és szélerőművekből termelődő energia természetes akkumulátora.
Emellett folynak az előkészületek a Đerdap 3 vízerőmű kiépítésére is – folytatta a nagy értékű befektetések ismertetését a tárcavezető. Hangsúlyozta a projekt regionális jellegét: szavai szerint a beruházás „nagy változásokat hozhat Európa ezen részén, hisz a projekt Szerbia mellett Románia energiabiztonságát is megerősíti”. Nemrégiben elkészült az a tanulmány, amely megerősítette, hogy a megvalósítás nem lesz hatással az 1-es és 2-es erőművek működésére, és a román hatóságok is kézhez kapták a kérelmeket a fejlesztésre – vázolta a helyzetet a tárcavezető. Kiemelte: a projekt előkészületei még legalább egy évig tartanak, hisz a többi között fel kell mérni a környezeti hatásokat is. A Đerdap 3 vízerőmű kiépítése több milliárd eurós beruházás lesz, amelynek kivitelezésében az Egyesült Államok is érdekelt – mondta Đedović Handanović.
A tárcavezető a kiemelkedő projektek között említette a Kostolac szélerőmű, valamint a Szerbiai Villanygazdaság által tervezett naperőmű kiépítését, amelyekkel további 76 megawatt tiszta energiaforráshoz jutna az ország. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a meglevő vízerőművek fenntartásának jelentőségére, de megemlítette azoknak a gázcsatlakozásoknak a jelentőségét is, amelyeket Észak-Macedóniával és Romániával terveznek kiépíteni.
