Ideiglenesen megszünteti a termelést a British Petroleum (BP) cég a Kaszpi-tengeren levő gázplatformon – jelentette be a világ egyik legnagyobb olaj- és gázvállalata. Közleményükben hozzátették: minden erővel azon dolgoznak, hogy elhárítsák a felmerült gondokat, és előreláthatólag már január 15-től folytathassák a leszállításokat. Az említett problémák miatt a hétvégén Azerbajdzsán bejelentette: ideiglenesen megszakította a földgáz leszállítását Szerbiába.
Ezt vasárnap Aleksandar Vučić államelnök megerősítette, de hozzátette, ígéretet kapott arra, hogy a gondok ellenére nem lesz gázszállítási kiesés Szerbia esetében.
A problémák akkor kezdődtek, amikor a BP óriáscég egyik leányvállalata január 10-én értesítette a nyilvánosságot arról, hogy az Shah Deniz Alpha (SDA) fúrótornyon kénytelenek leállítani a termelést azok után, hogy technikai meghibásodást fedeztek fel a tenger alatti vezetéken, amely az említett platformtól a tengerparti Sangachal terminálig halad. A meghibásodás nem okozott kárt a környezetben, és nem veszélyeztette a világ egyik legnagyobb fúrótornyát sem: a személyzet és a kísérőépítmények is biztonságban vannak – nyugtatták meg a közvéleményt a BP közleményében.
A gázplatform működésének leállítása azonban azt eredményezte, hogy Azerbajdzsán bejelentette: felfüggeszti a földgáz leszállítását Szerbia felé. Ez azt követően történt, hogy szintén technikai meghibásodásra hivatkozva január 7-én Bulgária felé is ideiglenesen megszüntették a földgáz szállítását. A Bulgargas energiacég korábban már bejelentette: a gázszállítást előreláthatóan január 11-én folytathatják.
A két leállás és bejelentés időbelileg szinte fedte egymást, így az Offshore Energy összefüggésre gyanakodott a meghibásodásokat illetően. Ezt azonban egyelőre sem a brit óriáscég, sem az azerbajdzsáni fél nem erősítette és nem is cáfola meg.
Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, a hétvégén Aleksandar Vučić államelnök közölte: értesítést kapott Azerbajdzsánból, miszerint a következő időszakban a problémáik miatt nem tudják szállítani Szerbiának a napi 1,7 millió köbméter gázt. Majd a vasárnapi bejegyzésében az X közösségi oldalon bejelentette: „azeri testvéreink, barátaink éppen most tájékoztattak, hogy az objektív, felsőbb erők által okozott problémák ellenére nem lesz gázszállítási kiesés Szerbia esetében”. Az államfő köszönetét fejezte ki Azerbajdzsánnak és Azerbajdzsán elnökének (Ilham Aliyevnek), akit „felettébb nagy türelmetlenséggel vár hamarosan Belgrádba egy hivatalos látogatásra”.
Az Azerbajdzsánból érkező gáz kiesése egyébként azért is okozott volna gondot, mert egybeesett a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen foganatosított amerikai és brit szankciók bevezetésével. Mint ismeretes, ez az eddigi egyik legszigorúbb embargós csomag, amit az USA foganatosított Moszkvával és az orosz cégekkel szemben: két nagy orosz kőolajipari vállalatot, több tíz kereskedőt, 180 teherszállító hajót és kétezer orosz érdekeltségű céget is érint, így az orosz többségi tulajdonban álló NIS-t is. A korábbi amerikai vezetés egyik utolsó intézkedése egyébként akkor nem érintené Szerbiát, ha eltávolítanák az orosz részt a NIS tulajdonosi struktúrájából. A szerbiai vezetés a határidők kitolását kérte a Egyesült Államoktól. Hamarosan kiderül, hogy január 20-a után az új adminisztráció hivatalba lépésével változhat-e az amerikai hozzáállás a kérdéshez.
Nyitókép: Pixabay
