A málna különösen jelentős mezőgazdasági termény országunkban: ezért felszólítjuk a felvásárlókat, hogy az idén felvásárolt terményért fizessenek annyit hozzá a termelőknek, hogy a felvásárlási ár kilogrammonként elérje legalább a 300 dinárt – jelentette ki nemrégiben Aleksandar Martinović mezőgazdasági miniszter azon a találkozón, amelyet másodízben tartott meg a bogyós gyümölcsök termelésének és piacának fejlesztésével foglalkozó munkacsoport. Az ülésen a termelők mellett a legjelentősebb felvásárlók és az érintett intézmények szakemberei is részt vettek. Elsősorban az ágazat kihívásairól és azok kezeléséről egyeztettek, külön hangsúlyt fektetve a málna felvásárlási árára.
A termelők ugyanis kérelmezték, hogy a hűtőházak egészítsék ki a málna kilogrammjáért kifizetett összeget legalább annyival, hogy az ár elérje a 300 dináros összeget. Tették ezt azzal az indokkal, hogy az elmúlt időszakban különösen jól alakult a szerb málna értékesítése. A felvásárlók ugyanakkor azt állították, hogy még mindig a 2022. év következményeit kénytelenek enyhíteni, amikor is a piaci helyzet alakulásához képest jelentősen magasabb árat fizettek a termelőknek.
Ennek következtében a legtöbb hűtőház még mindig fizeti vissza azokat a kölcsönöket, amelyeket abban az évben kénytelen volt felvenni – mondták.
A termelők a visszajelzéseik alapján nem igazán bíznak abban, hogy a felvásárlók eleget tesznek a miniszter felszólításának. Egyesek a nyilvános reagálásaikban kiemelik, hogy még az elmúlt két idényben felhalmozott elmaradást sem fizették ki nekik a hűtőházak, és hogy egyes felvásárlók tavaly nyáron sem tartották tiszteletben azt, hogy az illetékes tárca a málna felvásárlási árát kilogrammjáért legkevesebb 250 dinárban határozta meg. Ezért néhány termelői csoportosulás azt javasolta a tagjainak, hogy jelentsék fel a mezőgazdasági felügyelősségen azokat a cégeket, amelyek egyáltalán nem reagálnak a miniszter felszólítására.
Másrészről egyértelmű, hogy az ágazat felvásárlói is problémákkal küszködnek – állítják a szakértők. Hozzáteszik: a hűtőházak 80 százaléka csődeljárás alatt van, vagy közel áll ehhez. Hatalmasak az adósságaik a bankok irányába. A felvásárlók hangsúlyozzák, hogy a termés 98 százalékát külföldön értékesítik: a kivitelhez kapcsolódó költségek pedig 2012 óta legalább ötszörösére növekedtek. A málna árába ekkora kiadást nem építhetnek bele – mondta az egyik felvásárló képviselője. Kiemelte, hogy emellett jelentősen csökkent a külföldi kereslet is. Németország például korábban felvásárolta a szerbiai termés 40 százalékát, manapság viszont ettől jelentősen kevesebb mennyiségre tart igényt. A hazai feldolgozóipar viszont szinte teljesen eltűnt, így jelentős mennyiségű másodosztályú termény is összegyűlt a hűtőházakban – mutattak rá a problémákra a felvásárlók.
A termelői csoportosulások azt is nehezményezték a munkacsoport ülésén, hogy az árak alakulását illetően rendszerint hiába kérnek bár hozzávetőleges előrejelzéseket a következő idényre a felvásárlóktól, ezeket sohasem kapják meg. A hűtőházak képviselői kiemelték: megértik a termelők félelmeit, ismerve azonban a piac alakulását túl korai lenne bármilyen információval előállni. Az árak elsősorban a termés mennyiségétől és minőségétől függnek a jövőben is, de meghatározzák őket a világpiaci mozgások, amelyek jelentős kilengéseket mutatnak az előző években. A hozzáértők szerint ez azóta jellemzi az ágazat piacát, amióta Ukrajna komoly konkurenciává nőtte ki magát málnatermelőként, és a versenytársaitól jelentősen alacsonyabb áron kínálja a terményeit Nyugat-Európának. Az árak emelkedésére tehát csak akkor lehet számítani, ha jelentősen lecsökken a kínálat – állítják a szakértők.
A munkacsoport ülésén egyébként a tárgyalófelek megállapodtak, hogy a jövőben havonta találkoznak annak érdekében, hogy az aktuális kérdéseket minél hatékonyabban áttárgyalhassák. Az ülést követően viszont egyes termelők felvetették, hogy ilyen problémák közepette komolyan elgondolkodtak azon, hogy a jövőben áttérnek a krumpli vagy a bab termesztésére.
Nyitókép: Pixabay
