A felhívás célja az, hogy a mai napon a polgárok kisebb üzletekben vagy a piacon vásároljanak ahelyett, hogy a magas haszonkulccsal dolgozó üzletláncok jövedelmét növeljék – hívta fel a lakosok figyelmét a péntekre meghirdetett bojkott lényegére Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület elnöke. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában kiemelte: azzal nem érünk el semmilyen hatást, ha a polgárok a bojkott napja előtt vagy után felhalmozzák a tartalékaikat, és két vagy három napra bevásárolnak az említett üzletláncokban. A lényeg az lenne, hogy egy napig teljesen mellőzzék a bevásárlást azokban a kereskedésekben, amelyek mesterségesen magasan tartják az árakat az országunkban.
A bojkottot egyébként négy üzletláncra hirdették meg: a fogyasztóvédők azokat a kereskedőket jelölték meg felhívásukban, amelyek ellen korábban eljárást indított el az ügyészség a versenyszabályok megsértésének gyanújával. Ahogyan erről korábban is beszámoltunk, az eljárást múlt év októberében indítványozták a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára. Azt szerették volna bizonyítani, hogy a Delhaize Serbia, Mercator-S, Univerexport és a DIS kereskedelmi láncok egyeztették az árakat, és ezzel megsértették a szabad versenyről szóló törvényt. Ennek érdekében részletes és visszatekintő árelemzéseket végeztek: a vizsgálat során hónapokig követték 35 kiválasztott árucikk árának az alakulását az említett kereskedések üzleteiben. Ennek alapján megállapították, hogy az alapvető élelmiszerek ára szinte azonos volt az érintett üzletláncokban annak ellenére is, hogy a különböző feltételekkel szerezték be azokat. Az adatok elemzésével pedig arra is rávilágítottak, hogy 2023 áprilisától 2024 márciusáig a kiskereskedelmekben tapasztalt áremelkedés dupla akkora volt, mint amennyit az infláció okozott volna. Ugyanakkor 2016-tól 2023-ig a szóban forgó üzletláncok jelentős jövedelemre tettek szert, és megerősítették a pozíciójukat a piacon – hangsúlyozták a fogyasztóvédelmi bizottság elemzői októberben az ügyészségnek átadott jelentésükben.
A szakemberek azonban már akkor figyelmeztettek arra, hogy a szabad verseny megszegése nehezen bizonyítható. Akkoriban néhány államvezető is a kereskedelmi láncok monopóliuma ellen emelt szót. Miloš Vučević tavaly október elején megemlítette, hogy a Szerb Nemzeti Bank mellett a belügyeseket is bekapcsolják a mesterségesen emelt árak kivizsgálásába. A későbbiekben azonban egyszer sem tért ki erre a nyilatkozataiban, hisz a hangsúlyt áthelyezték az állam által kezdeményezett Legjobb ár akcióra – mondta Gavrilović. Az újságírók arra is kíváncsiak voltak, hogy az általa képviselt Efektiva szervezet miért nem akkoriban reagált bojkottal, és miért épp most állt elő ezzel a felhívással. Az elnök hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédők mindvégig abban reménykedtek, hogy az államvezetés betartja az ígéreteit, és lépéseket tesz a magas élelmiszerárakat generáló monopólium megingatása érdekében.
A mai bojkott felszólításában az Efektiva egyesület a négy kereskedelmi lánc listáját a Lidl bevásárlóközponttal is kiegészítette: határozatukat az említett üzletlánc magas haszonkulcsaival indokolták. Ugyanakkor hasonló kérdéseket vetettek fel, mint pár hónappal ezelőtt: hogyan magyarázható az, hogy a szerb termékek olcsóbbak az Egyesült Államokban, Németországban vagy Bosznia-Hercegovinában, mint a hazai piacon? A fogyasztóvédők szerint ennek kevés köze van az inflációhoz, sokkal inkább az említett üzletláncok hatalmas haszonkulcsával magyarázható. Az Efektiva információi szerint a Delhaize Serbia 40 százalékos haszonnal működik, a többi említett üzletlánc pedig 32–37 százalékos haszonkulcsot alkalmaz. Ezen haszonkulcsokat szeretnék csökkenteni a mai, figyelemfelkeltő bojkottal is, amellyel kivizsgálják a lakosok vásárlóerejét, valamint az állam és a kereskedelmi láncok reakcióit is – mondta az Efektiva egyesület elnöke.
A szervezet emlékeztetett arra is, hogy hasonló bojkottot tartottak meg Horvátországban a múlt héten.
A kezdeményezés sikeres volt, hisz a lakosok megértették a lényeget, és a meghirdetett napon 47 százalékkal csökkentették az érintett kereskedelmi láncok forgalmát. Az elemzők a siker kulcsaként a fogyasztóvédelmi egyesületek egységes fellépését, valamint a megfelelő tájékoztatást emelték ki. De figyelmeztettek arra, hogy hosszú távon csak úgy lehet eredményt elérni, ha a bojkottot időről időre megismétlik a lakosok. Az árakat magasan tartó monopólium ellen bojkottot hirdettek egyébként Montenegróban is, de Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina is jelezte, hogy ilyen módon tervezik követelni a magas élelmiszerárak csökkentését.
A szerbiai bojkottot egyébként a Sloga szakszervezeti tömörülés is támogatja: arra buzdította a teljes tagságát, hogy pénteken ne térjenek be az említett kereskedelmi láncok üzleteibe. A szövetség képviselői kiemelték, hogy szervezetük már 2023-ban kiállt a monopólium megdöntése mellett, és akkoriban a Maksi, a Tempo és a Shop&Go üzletláncok ellen hirdettek bojkottot az a „szégyenteljes döntés miatt, hogy a magas jövedelem ellenére a kasszásokat a legalacsonyabb végzettség alapján fizették ki ahelyett, hogy a valódi iskolázottságukat vették volna figyelembe”.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
