Januári hivatalba lépése óta szinte naponta rukkol elő új ötlettel az amerikai elnök. Donald Trump kedvenc témái közé tartozik hazája külkereskedelmi mérlege, illetve az abban (amerikai oldalon) tapasztalható magas hiány, ami úgy keletkezett, hogy az erősen importfüggő Egyesült Államok (sokkal) többet vásárol partnerei többségétől, mint amennyit elad nekik. Néhány nappal beiktatása után azon sopánkodott, hogy hazája – a saját ostoba kereskedelempolitikája miatt – tavaly csaknem ezermilliárd dollárt veszített.
A kialakult helyzetért a másik oldalt is hibáztatja, s már többször gyökeres változtatásokat ígért, hogy az amerikai külkereskedelmi mérleget, az export-import arányt – a vámpolitika segítségével – legalább egyensúlyba hozza. Ha lehet, akkor pedig a maga javára fordítsa, vagyis több hazai árut exportáljon, mint amennyit másoktól importál.
A saját piacot emellett különböző protekcionista intézkedésekkel is meg akarja védeni a magas importtal szemeben. A cél megvalósítása érdekében pótvámokat, vagyis a már érvényes vámokat tovább növelő tarifákat helyezett kilátásba sok országgal szemben. Ezzel nemcsak a külkereskedelmi mérleghiányt akarja megjavítani, hanem mást is el akar érni. A segítségükkel szerzett összegekből stabilizálná a szövetségi költségvetést, illetve csökkentené annak (2000 milliárd dolláros) hiányát, és új munkahelyeket is létesítene.
De a dollár védelmére is bevetné a pótvámokat. Az utóbbi hónapokban többször megfenyegette azokat az országokat, amelyek az amerikai helyett másik, alternatív valutát akarnak használni a globális fizetési rendszerben, illetve a nemzetközi kereskedelemben való elszámoláskor.
Figyelmeztetéseit elsősorban az Egyesült Államok vezérelte Nyugat és a hét legfejlettebb iparú ország (G7), vagy ahogyan újabban mondják, a Globális Észak által ellenőrzött nemzetközi pénzügyi és gazdasági kormányzás ellenében szerveződött BRICS-csoportnak szánta. A tíz országot tömörítő BRICS-nek Kína, Oroszország, India és Brazília is a tagja. Egyik közös vonásuk, illetve törekvésük, hogy az egymás közti kereskedelemben ne a dollárt használják fizetőeszközként. Emellett arra törekszenek, hogy a csoport meghatározó hatalmának, egyszersmind az USA fő riválisának, vagyis Kínának a pénze (jüan) váljon a BRICS-tagok, illetve a Globális Délhez tartozó államok mérvadó közös fizetőeszközévé és tartalékvalutájává.
Trump 100 százalékos büntetővámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek a dollár nemzetközi dominanciáját veszélyeztető lépéseket tesznek azzal a tervükkel összhangban, hogy egy új világrendet alakítsanak ki, benne új gazdaság(politikai) szabályokkal. Január 31-én azt üzente a BRICS-nek, hogy nem fogja tétlenül nézni az eltávolodásukat a dollártól, sem azt, hogy az amerikai fizetőeszközt leváltsák „a nemzetközi kereskedelemben vagy bárhol máshol”. Ha valamelyikük mégis megpróbálkozna ezzel, amerikai büntetővámokkal szembesül, és „búcsúzzon el Amerikától” – üzente.
A túloldalról gyorsan megkapta a választ is. Az utóbbi időben általa gyakran dicsért Vlagyimir Putyin orosz elnök csak annyit mondott: Trump riogatása a vámokkal még sürgetőbbé teszi a dollár lecserélését.
Az amerikai elnök azonban eltökélt. Február 1-jén a Fehér Ház bejelentette: pótvámokat vet ki a Kanadából, Mexikóból és Kínából importált termékekre. A kipécézett országok válaszlépéseket ígértek.
Trump arra számít, hogy az intézkedések hatására visszajönnek az USA-ba az onnan Kanadába, Mexikóba, Kínába és máshová kitelepült amerikai cégek, munkahelyek sokaságát hozva haza, ahol ráadásul adókedvezményt is kapnak a többiekkel együtt. Az új feltételeknek köszönhetően pedig felpörgetik a gazdaságot, amivel mindenki jól jár.
Kanada és Mexikó esetében a vámokat nem csupán az amerikai külkereskedelmi hiánnyal indokolta, de azzal is, hogy a két ország nem lépett fel kellő hatékonysággal az USA-val közös határaik mentén az illegális migráció és a kábítószer-csempészet ellen.
Hivatalosan már február 4-étől meg kellett volna sarcolni a két országból származó importot (amelyek összértéke csaknem 900 milliárd dollár évente), ám egy nappal az erre vonatkozó intézkedés hatályba lépése előtt Trump meggondolta magát. A kijelölt időpont előtti napon felfüggesztette a pótvámok bevezetését március 4-éig, amikor is érvénybe léptek. Ez fordulópontot jelent a két szomszédjával fenntartott amerikai kereskedelmi kapcsolatokban.
A kanadai és mexikói termékek – a kínaiakkal és az EU-ból származókkal együtt – vezető szerepet játszanak az amerikai külkereskedelemben. Az is igaz, hogy az exportőrök zöméhez hasonlóan mind Kanadának, mind Mexikónak (Kínának és az EU-nak pedig különösen) óriási kereskedelmi többlete van az USA-val szemben, ami rettentően zavarja Trumpot. Szerinte az Egyesült Államok csak a Kanadával folytatott kereskedelme során évente 200 milliárd dollárt veszít. Az EU esetében 300 milliárd dollárra taksálja az áruforgalmi többlet értékét, amely Brüsszel szerint csak 50 milliárd dollár, sőt a szolgáltatások terén az USA-nak van többlete az Unióval szemben. A Kínával folytatott kereskedelemben a deficit – amerikai oldalon – tavaly elérte a 295,4 milliárd dollárt.
(Folytatjuk)
