Az USA teljes importjának majdnem a fele Kanadából (13 százalék), Mexikóból (16 százalék) és Kínából (14 százalék) származott 2024-ben. Az amerikai áruexport 39,2 százaléka pedig ebbe a három országba irányult tavaly: Kanada (15,6 százalék), Mexikó (19,5 százalék), Kína (4,1 százalék).
Mexikó esetében Trump eredetileg 25 százalékos pótvámot rendelt el minden termékre. A gazdaságpolitikai tanácsadója azonban már a bevezetés napján (március 4-én) megüzente: készek megszüntetni a Kanadára és Mexikóra kivetett különvámokat, ha a két ország – Washington számára – megfelelő hatékonysággal lép föl a határon átnyúló kábítószer-csempészet ellen. (Külön felhívta a figyelmet a fentanilra, illetve arra, hogy a drog alapanyagát Kínából szállítják az amerikai kontinensre. Szerinte ezért fölösleges is kereskedelmi háborúról beszélni, hiszen inkább a kábítószer elleni harcról van szó.)
A Fehér Ház másnap már részleges enyhítést ígért, közölve, hogy a kanadai és a mexikói autóimport esetében egy hónappal elhalasztják a 25 százalékos pótvám bevezetését.
Egy nappal később (március 6-án) Trump is korrigált: Mexikót és Kanadát (április 2-ig) mentesítette a USMCA-ként ismert észak-amerikai kereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások vámjai alól. Bár az intézkedés ideiglenes, mégis jelentős visszalépés az eredeti tervhez képest, hiszen a USMCA a mexikói import csaknem felére, a Kanadából érkező áruknak pedig a 36 százalékára vonatkozik.
Trump bejelentésére reagálva Claudia Sheinbaum mexikói elnök felfüggesztette a megtorló vámokat. Ám Mark Carney kanadai kormányfő ragaszkodik a válaszintézkedésekhez.
Kanada nincs könnyű helyzetben, hiszen a területéről az USA-ba érkező szállítmányok majdnem mindegyikére – a szünet után – 25 százalék védővám kerül. Trump (március 11-én) azzal fenyegetőzött, hogy ha a szomszédos ország nem szünteti meg az amerikai termékeket terhelő elképesztő vámokat, akkor április 2-án az egekig emeli a kanadai importautók pótvámját. Az igazi megoldás az lenne számára, ha Kanada csatlakozna az USA-hoz, ahol az általa vizionált egyesülésig a kanadai kőolaj- és árambehozatalra 10 százalék büntetővám vár.
Trump intézkedései – Mexikó mellett – legérzékenyebben Kanadát érintik: exportjának csaknem 76 százalékát ugyanis az Egyesült Államok szippantja fel. Mexikó esetében 78 százalék az arány. De nem csak Kanadáról van szó, hiszen az ottani gyártócégek – amelyek az amerikai piacra termelnek – jelentős részben USA-beli befektetők tulajdonát képezik. A pótvámokkal Washington így a sajátjait is megsarcolja a szomszédban.
Az érintett országok ellenlépéseket ígértek, sőt többen már léptek is, ami riadalmat keltett az amerikai gazdaságban, mivel a megtorló vámok sokaknak okozhatnak kellemetlenségeket. Ottawa azonnal (március 4-től) 25 százalékos büntetővámokkal sújtotta az Egyesült Államokból érkező áruk egy részét – 30 milliárd kanadai dollár (21 milliárd amerikai dollár) értékben. Ebből az alkalomból azt is kinyilvánította, hogy további 125 milliárd kanadai dollár (87 milliárd amerikai dollár) értékű termékekre 21 napon belül léptet életbe vámokat, amelyek addig maradnak érvényben, amíg Washington vissza nem vonja a saját intézkedéseit. Egy-egy kanadai tartomány ezen felül további szigorításokat is bevezethet.
Kanadától és Mexikótól eltérően Kína nem kapott haladékot, merthogy Trump szerint kétszer nagyobb átlagos vámokkal sújtja az amerikai importot, mint amennyivel az Egyesült Államok sarcolja meg a területére érkező kínai árukat. Így a február 1-jén Kína ellen bejelentett 10 százalékos általános (vagyis minden termékre vonatkozó) pótvámot már február 4-én életbe léptette. Az intézkedésre Peking február 10-től hasonlóképpen válaszolt. Az addig érvényes tarifákon felül 15 százalék pluszvámmal sújtotta az amerikai szén- és cseppfolyósított földgázimportot. Az USA-ból beszerzett kőolajra, mezőgazdasági gépekre, terepjárókra, kisbuszokra és kisteherautókra ugyanakkor 10 százalékos büntetővámot szabott ki. Ráadásul monopóliumellenes eljárást indított néhány amerikai cég ellen. Előzőleg pedig bepanaszolta az Egyesült Államokat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Arra hivatkozva, hogy Trump egyoldalú vámkivetése sérti a WTO szabályait, sőt megbolygatja a szokásos gazdasági és kereskedelmi együttműködést a két ország között.
Az amerikai elnök nem zavartatta magát: február 26-án jelezte, hogy még 10 százalékkal megtoldja a február 1-jén Kína ellen bevezetett (10 százalékos) pótvámot. Az újabb büntetés március 4-től hatályos. Kína aznap „cserébe” 15 százalékos ellenvámot jelentett be az USA-ból származó csirke, búza, gyapot és kukorica, valamint 10 százalékos vámot a cirok, a szójabab, a marhahús, sertéshús, a tenger gyümölcsei, a zöldség-gyümölcs és a tejtermékek importjára. Ezzel egy időben 15 amerikai vállalatot vett fel a megbízhatatlanok listájára, ami alapján eltilthatja őket a Kínával kapcsolatos export-import tevékenységtől.
Másnap pedig közleményben figyelmeztetett: „Ha az Egyesült Államok háborút akar, legyen az vámháború, kereskedelmi háború, vagy bármilyen más típusú háború, készek vagyunk a végsőkig harcolni”.
(Folytatjuk)
